Ha valahol, akkor itt lesz élet a Marson!

Egy friss kutatás szerint az Argyre-medence tűnik a legmegfelelőbb helynek az élet nyomainak kutatására a Vörös Bolygón.

Egy csapat asztrobiológus olyan helyeket keresett a Marson, amik a jövőbeli missziók célpontjául szolgálhatnak, hogy ne csak találomra kószáljanak ott a szondák, meg majd az űrhajósok. Azt gondolják, hogy ez a medence (vagy kráter) rendelkezik mindazokkal a tulajdonságokkal, amelyek az élet megjelenéséhez kellenek. Tehát ha van – vagy volt – élet a Marson, akkor leginkább itt van. Vagy volt.

Az 1800 km átmérőjű Argyre-medence egy ún. becsapódásos medence, ami közel 4 milliárd éve keletkezett – nem meglepő módon egy becsapódás következményeként.

De mi teszi olyan különlegessé ezt a területet?

Egyrészt a Marsnak egykoron tisztességes atmoszférája volt (igaz főleg szén-dioxid alkotta), ami védte a felszínt a sugárzástól. Másrészt pedig víz is volt rajta, sőt, folyók! A kutatók úgy gondolják, hogy ez a medence táplálta a környező folyókat, majd a becsapódás után valamiféle hidrotermális tevékenység is beindulhatott, ami szintén jótékony hatással lehetett az élet kialakulására. Mindezek mellett pedig lehetséges, hogy a felszín alatt ősi gleccser maradványok lehetnek.

Miután a Mars előbb a mágneses terét, majd a légkörét is elvesztette az erős napkitörések és napszél hatására, fogta magát és kiszáradt. De a medence alkalmas hely lehetett, hogy különböző fosszíliák, vagy más életre utaló nyomok megmaradjanak.

A kutatást vezető Alberto Fairén, a Cornell Egyetem kutatója szerint azonban

nem szabad olyan forrón enni a kását!

Először érdemes lenne a területet felülről jobban megviszgálni, mielőtt felszíni kutatásba kezdenek.

Felmerülhet a kérdés mindenkiben, hogy ha már úgyis ott van a Curiosity, akkor miért nem küldjük oda. Nos, azért nem, mert a marsjáró 225 millió kilométert utazott odáig, és ez meg is látszik rajta. Egyrészt eléggé poros és koszos lett az eddigi munkálatai során, másrészt „élettel fertőzött” lehet. Az űrbe kerülő eszközök átesnek ugyan egy fertőtlenítésen, mielőtt útjukra engedik őket, de egyes bacik ezt túlélhetik és felkerülhettek a marsjáróra is. Szóval még a végén olyan mintákat gyűjtene, amik fals eredményt hoznának, ezt pedig senki nem akarja.

Így tehát vagy várunk addig, amíg a NASA embert küld végre a Marsra, vagy pedig egy új, tiszta robottal próbál a dolog végére járni.

 

Ha tetszik, amit csinálunk, támogass minket Patreonon! Köszönjük.

Hauptricht Tamás

science punk | audiovizuális mentor