Ilyen volt átmenni a füstkúpra vetülő szivárványon

Ha az ember a tudomány, a technika és a művészetek határait feszegeti, akkor abból sok minden kijöhet. Akár még valami egészen meghökkentően jó dolog is.

Hiába van meg elméletben a Tyndall-hatás (vagyis amikor egy kolloid rendszerben szóródik a fény), hiába esünk hétköznapi ámulatba, amikor ezt megvalósulni látjuk mondjuk a szobában a lebegő porszemcséken táncoló fénysugarak játékában, minőségileg valami egészen más, az, amikor egy képzőművész (jelen esetben Mátrai Erik) füstből rittyent egy csoportnyi embert magába foglaló füstkúpot, majd azt elmetszi egy szivárvánnyal.

No, egy ilyen szivárványellipszisen (vagy a metszési sík helyzetétől függően szivárványparabolán, szivárványhiperbolán) átsétálni, az az, ami az igazi wow hatást kiváltja. Csak álltunk, levegőt is alig mertünk venni, majd óvatosan áttörve a kúp füstfalát imbolyogtunk oda-vissza. Amikor egymás után tolul a retinádba vöröstől az ibolyáig a teljes látható spektrum, majd végigsimítod a gomolygó, színes füstpalástot, az valami fantasztikus érzés!

Kár, hogy csak a mobilom volt nálam, és a sötétben sok minden nem jött át.

Nagy mák viszont, hogy a Trafóban smART! Extra címen időről időre visszatér a tudomány és technika a képzőművészetekbe. Szerintem a következőn is ott leszek. Oda viszont már viszem a rendes gépet is.

 

Ha tetszik, amit csinálunk, támogass minket Patreonon! Köszönjük.

Zsiros László Róbert

Tudománykommunikációs felderítő | Edutainer | A Szertár alapítója