Hamumotor – vendégvideó
May 10, 2010
Óriási szenzáció, külső produkció csak a Szertárnak. Vagy valahogy így is lehetne reklámozni…
…valójában csak el vagyok havazva munkával, tanulással és Törülköző-nap szervezéssel. Úgyhogy megörültem, hogy az egyik Szertár látogató, Marci, kisegített egy saját gyártású hamumotorral és az arról készült videóval. Így legalább nem tört meg a Szertár kontinuitása. (Kicsit ugyan hosszúra sikeredett, de találtok összerakási útmutatót és magyarázatot 4’40” környékén.)
Íme a videó, alant pedig megnyiland a vitafórum. Szezám tárulj.
About The Author
RbLc
49 Comments
Sziasztok! A videóról talán még annyit kel tudni, hogy én amint látjátok, nem ledet használtam, hanem egy cd-olvasóból kiszedett pici motort, 😀 azért gondoltam erre mert ennek elvileg nem kel sok-áram hogy működjön, ez be is jött, de leddel is működik, csak ahhoz kicsit több ilyen pici befőttes üvegkel. 🙂
Jóéjszakát mindenkinek,
Köszi hogy kiraktad!:-) amúgy ez az első movie markeres videóm….:-)
Biztos nagyon érdekes de ez így élvezhetetlen. Életlen, forgó kamera, rettenet zene. Marci, pls vedd fel rendesen mert ez így nagyon gáz, viszont tényleg érdekesnek tűnik.
(bocsánat, gondolom nem ilyen reakciót vártál)
Sziasztok!
Szerintem, nem rossz kísérlet, de egy kicsit hosszan vette fel! (belefért volna 4 és fél, 5 percbe is)
@Takoca: @kla1997: Láttam több fázisát a készülő videónak. Marci most már tanúsíthatja, hogy mennyi munka megcsinálni egy rövidke videót is. Tény, hogy lehetne rövidebb, jobb minőségű, és lépésről lépésre bemutathatná az elkészítést. Szervezzünk egy versenyt? A recept adott! Bemutató filmet kell készíteni a hamu motorról. =))) Hajrá!
@Zsiros László Róbert: Amire figyeljetek: a kamera legyen stabil. A kép legyen éles. Biztosan látsszon a videón, hogy mi és hogyan történik. A kísérlet a látottak/hallottak/leírtak alapján legyen megismételhető (ez alapkövetelmény a tudományos kísérletekkel szemben!), majd legyen hozzá egy megfelelő magyarázat, hogy miért is működik! Plusz pontért lehet csiszolni a dramaturgián, gumizenén, miegymáson. Fődíj: a Szertár közösség értő szemei előtti megmérettetés és a dicsőség (esetleg egy kitűző). =)
[Én mindenesetre köszönöm Marcinak, hogy vette a fáradságot. =) ]
Szivesen Robi! Hát az első probléma, hogy mobiltelefonnal készítettem a videót”nokiae51″ és a konvertálások során, az már jobb nem lehet csak rosszabb”tapasztalat”. Az egyik kezemben a telefon volt, a másikkal meg a kísérlettel szórakoztam, mielőtt valaki megszolna hogy ott van a rendes kamerám is, közlöm hogy az még rosszabb mint a telefoné 😀 a második problémám a lassú internet volt, ha konvertálás mentesen teszem föl a filmet, az majdnem 60mega, az én netemmel 60megát feltölteni egy délután. köszi a converter progit Robi, jó ötlet volt! szerintem nagyjából kivehetőek a dolgok, én rosszabbra számítottam, de Robi is írta, próbáljátok ki hogy milyen 😀 nem egyszerű. 😀
Nekem az nem jön a képbe hogy a motorra tákolt idétlen izé miért is kellett oda… (???)
Értem az utalást – CD motor, CD darabok, de a motor amit felhasználtál, szerintem a CD tálcáját mozgatja. Érdemes kipróbálni az olvasófej-mozgató motort is, igaz annak kisebb a forgatónyomatéka, de amennyire tudom, az 5V-os, a tálcáé meg 12. (tipp)
Szerintem itt nem a hamu a lényeg.
ez egy qtya közönséges galvánelem.
szinte bármilyen két különböző fémmel, (pl: réz és alu lemezzel) és elektrolittal a kísérlet megismételhető.
a növényi hamu vizes keveréke enyhén lúgos, ezért volt jótékony hatása a kísérletre.
(én anno a kétforintossal[réz] és az egyforintossal[alu] az almában vagy krumpliban csináltam ilyen dolgokat, sokáig erről szólt a zsebrádióm. ilyenkor az almalé/krumplilé az elektrolit)
nagyon látványos lehet az alábbi variáció:
desztillált vízben a dolog nem műxik.
abban a minutumban, amikor pledául konyhasót szórsz a deszt.vízbe, a galvánelem effektus beindul! (ampermérő rlz)
gyakoratilag mindegy, hogy mit oldasz fel, mivel szennyezed a vizet, (sók, lúgok, savak) a dolog működni fog (kisebb-nagyobb eredménnyel :))
az ok 1xű: a deszt.vízben nincsenek töltéshordozó ionok. amint a konyhasó feloldódik, a NAOH és a sósav ionok elkezdhetik a töltések szállítását.
az erős savak vagy lúgok magyobb mennyiségű “töltéshordozö iont” generálnak. ezen okból használnak erős savakat az elemek, akkuk elektrolitjaiként.
@marci: Gratuláció a vendégvideósnak, hogy időt szánt a kísérlet elkészítéséhez. Szép munka!
Egy régi “Ezermester” magazin jutott az eszembe, ZÖLDALMA-telepről működő rádiót hallgató kiskölyökkel a címlapon.
Az újságban elég jópofa kis cikk volt, tele ötlettel , hogy miből mennyi feszültséget nyerhetünk. Fel voltak sorolva anód-katód kombinációk a hozzájuk tartozó potenciálkülönbséggel együtt.Próbálom megkeresni és akit érdekel annak belinkelem.
http://www.kephost.com/images3/lxin9sgme1ctcgi3pimk.jpg
Megcsináltam ezt a telepet kicsiben, nézzétek meg, a teljesítménye majdnem ugyan annyi mint a videóban látottéban,ha pár ilyent sorbakönténk…. 😀
én is tudom, hogy másból is lehet áramot előcsalni, de nekem eddig ez a megoldás volt a legszimpatikusabb. az a jóó kis ampermérő. :]
Köszi imi! Engem érdekelne, ha lesz időd küld el, köszi
Hello!
Nekem tetszet csak a vidi minősége rosszabb volt de,biztos nem egyszerű egy ilyet össze rakni!
Szódával elmegy 😀
😀 amúgy azt a fabrikácsolt cdt azért raktam rá, hogy valamennyire látni lehessen a forgást, ha robi elúszik a munkákkal akkor megint besegíthetek majd, ötleteim vannak. Erre bezzeg van eszem.. 😀 van egy másik trükk de azt csak akkor vetembe,ha kel 🙂 addigra meg összeszögelek egy harmadik kezet telefon tartónak, hogy ne remegjen annyit a telefon.
Hol lehet ennek megtalálni az összerakási útmutatóját.Amúgy nagyon király igaz az elején kicsit furán nézett ki ez a cd a tetején mondom magamban mi ez házi napelem vagy mi a szösz. 🙂
Rövidebb és kisebb méretű videó lehetett volna, ha a szöveget rövidebbre veszed, aki nem tudta elolvasni az egyszerűen visszatekeri :). Figyelj a helyesírásra is, mivel ismeretterjesztő videót készítesz. Ha közben beszélsz, akkor könnyebben megértik, mi van a videón és nem kell sokáig mutogatni és így persze gyorsabban feltöltődik. Szintén jó ötlet letenni valahova a telefont, pl. könyvek feltornyozásával be lehet állítani a magasságot, mintha állvány lenne. Használhatsz ilyen gyurma-ragasztót vagy hogyishívják, és akkor bárhova felállíthatod. Ezeket tapasztalatból tudom, amatőr videós vagyok. Első videónak egész jó. Mindenesetre érdekes videó, ha lemerül a távirányítóban az elem és nincs otthon másik, akkor csinálsz egyet :). Egyszer már mutatta ezt nekem az ezermester nagypapám, citrommal és sósavval is jó :).
@Zsiros László Róbert: JAJJ! Csináltam egy hőtani kísérletet, (majdnem) teljesen önerőből és már csak finomításra van benne szükség, meg az ECHT-féle muzsikára. Igaz, nem olyan izgi, de nagyon szertáros lenne. Kérdés: ha ezen a versenyen részt akarok venni, csak a “hamumotorral” szórakozhatok? Lehetőleg még azelőtt érkezzen a válasz, hogy meghasonlanék szertárosi identitásomban! előre is köszönöm.
@Okoska törp: ez így van. de mennyivel viccesebb hamuval, mint a hagyományos citrom elemmel. az minden fizika könyvben benne van. =)
@Trócsányi Péter: ööö, viccből írtam a versenyt, de lehet, hogy komolyan el kéne gondolkodni rajta? =)
Robi, elég látogatott az oldalad, csak ezt a videómat, 1 041en nézték meg… te jóég… amúgy igen, én is épp ezért választottam a hamut, mint bármi mást, ez olyan vicces. 🙂 a következő vendégvideó a hamuval való fűtés lesz, de csak akkor, ha robi megint el lesz havazva, ok? 🙂
@Zsi
ros László Róbert:
bocsánat, tényleg nem akartam bántó lenni, tudom hogy rengeteg munka van mögötte!
Se technikám, se kísérletem nincs hozzá. Ezért is reméltem, hogy nem leszek bántó, mindössze leírtam a véleményét. De azért hajrá!!!! 🙂
@marci: Én is megycsináltam kicsibe (azért mert este fél 11-kor nem volt több hamum)és ampermérővel megnáztem nekem kb. 0.600-1 volt között ugrált de a motor nem indult miért?????????
@Nagy Medve: Mekkora feszültségre és áramerősségre tervezték a motorodat?
Terhelve mekkora volt az áramforrásod kapocsfeszültsége és mekkora áramerősség folyt át a motoron?
Megjegyzem, a terheletlen kapocsfeszültség és a rövidzárlati áram hányadosa megadja az áramforrás belső ellenállását. !Gyári áramforráson ( elem, akkumulátor ), világítási hálózaton, ilyen mérést ebben a formában elvégezni életveszélyes!
@Okoska törp: azért az elég szép lenne, ha a konyhasóból NaOH és “Sósavionok” lennének… nem tuodm mit tudsz a redoxipotenciálokról, de újra át kéne nyálazni:)
@Keo: a konyhasó (NaCl) ionos kötésekből épül fel, benne Na^+ és Cl^- ionok találhatóak az ionos kristályrács rácspontjain.
(egyébként jellemző, hogy az ionok olyan elektronszerkezet kialakítására törekednek, mint a hozzájuk legközelebb eső nemesgáz, hiszen ez a “tökéletes”, értsd, legalacsonyabb energianívójú szerkezet.)
A vízbe kerülve a H2O molekulák részleges dipólusa lehetővé teszi, hogy ionos kölcsönhatás jöjjön létre a VÍZ, s nem pedig a víz ionjai, és a NaCl ionjai között. Mivel energetikailag kedvező az oldódás, így szobahőn létrejön.
(ez megint bonyolult téma lenne..)
Igaz a víznek van autoprotolízise, de ez olyan mértékű, hogy szinte elhanyagolható, és még akkor is kicsi rá az esély, hogy kötést hozna létre a konyhasó ionjaival.
Ezt a legegyszerűbben úgy lehetne magyarázni, hogy mind a klorid, mind a nátrium ion erős sav/bázis, így mondhatni, kioltják egymás hatását. Teljesen más lenne a helyzet, ha egy gyenge sav/bázis ionja lenne párban egy erős sav/bázis ionjával(ami ráadásul nem viselkedik pufferként, ismét hosszú téma..:) )
@Nagy Medve: hali! milyen volt az a motor amivel próbálkoztál? a hamut rendesen megnedvesítetted? majdnem hogy iszaposra? ha mindent jól csináltál, akkor mint nálam, 1.35v-nak kellene lennie, a motor meg tenyleg kicsi legyen, mert minél kisebb annál kevesebb áram kel neki ahhoz, hogy meginduljon! Én, ezért bontottam szét, egy rossz cd-olvasót, és abból bányásztam ki a pici motort, mert az kicsi áramfeszkoval is működik.
Hm. Habár éppen ma érettségiztem kémiából és a tanár első átfutásra azt mondta, hogy 90% meg lesz, még se világos nekem minden ezzel a galvánelemmel kapcsolatban.
Nem kellene 2 külön üvegbe rakni az alumíniumot és a rezet majd egy sóhíddal összekötni őket? Vagy hogy megy ez. Bocs ha nagy hülyeséget kérdeztem, most nem fog az agyam:D
Megtudna hajtani egy ilyen gép egy kicsi 486-os processzor hűtőt? Betenném a házba a merevlemez alá, forogjon magának:P
Egyébként azt hiszem, hogy megtaláltam a kérdéses Ezermester számot. Még nem néztem bele, de a címlap biztató.
http://www.ezermester.hu/oldtimer/issue.php?issue=934
@GeneralWert: hali! kösz ia linket! már töltöm is lefele, ehez a kísérlethez, elég egy piciny befőttes üveg, és ebbe rakod bele az alumíniumot, a rezet, hamut, vizet, és kész a “koktél” jó tippet adtál nekem a processzorhűtővelkapcsolatban, mindjárt kipróbálom 😀
Nekem valamiért nem indul el a motor miért??? valaki??
De nekem az lenne a kérdésem, hogy ha ez egy galvánelem, akkor miért nem a szabvány Daniell-elemre emlékeztet a felépítése? A 2 fém elektrolitjainak valami határfelülettel el kellene választódniuk.
Amúgy szívesen, vadászgattam az ezermester archívumában:)
keresztfiamnak néztem ilyeneket, lehet néha kapni őket itthon is:
http://ep.yimg.com/ca/I/yhst-49606484193097_2103_55897938
http://ecx.images-amazon.com/images/I/51ikLe4J02L._SS500_.jpg
Keo:
nem emléxem pontosan, de anno azt tanították, hogy a konyhasó vízben oldása a következőképpen indul:
2 NaCl + 2 H2O –> 2 NaOH + H2 + Cl2
Cl2 + H2O –> HOCl + HCl
HCl + H2O –> H3O+Cl-
Konyhasó +Víz=>Hipoklórossav(HOCl) +Hidrogéngáz (H2) +Nátronlúg (NaOH) +sósavgáz(HCl) vizes oldata ( H3O+Cl- )
abban igazad volt, lényegesen leegyszerűsítettem a dolgot az előbb
(NaOH +H3OCL re)
a redoxi reakció a két elektródánál megy végbe.
szerintem.
GeneralWert:
a prochűtőnek 12V kellene, de kb 6Von már mozog.
tehát több cellát kell (Marci mérései alapján legalább 4db-ot) sorbakötni.
ez az átka a mai képzésnek: mindent túlbonyolítanak. 🙂 nem kell se sóhíd, sem ionmembrán. egy dolog kell: a celláknak nem lehet közös az elektrolitjuk, mert az akkor csak egy AS rendszerű BNZ lesz.
@GeneralWert: http://hu.wikipedia.org/wiki/Galv%C3%A1nelem
Köszi GeneralWert!
Pont erről a számra gondoltam.
Ha olvassátok a kis leírást, akkor láthatjátok azt is, ha a két elektróda cink és arany akkor 2 volt feletti feszültség nyerhető ki a kis almából.
@Zsiros László Róbert: Hát az jó lenne… hű de nagyot esett az ardenalinszintem:)
@GeneralWert: Nem szükséges külön edénybe tenni és sóhíddal összekötni. A ma használt galvánelemekben is közös elektrolitba merülnek az elektródok. Ha külön edénybe teszed a fémeket, a saját ionjukat tartalmazó oldatba (amikben az illető saját ionok koncentrációja megegyezik), akkor a mért feszültség (ideális esetben) a két standardpotenciál különbsége lenne, a pozitívabb standardpotenciálú fém ionjai annak felületén semlegesítődnek, a negatívabb standardpotenciálú fém oldódik. Az elválasztás szerepe, hogy ezeket a folyamatokat térben elkülönítsd. Ha ezt nem teszed meg (illetve ha nem a saját ionokat tartalmazó oldatot használsz), nem biztos, hogy ezek játszódnak le. Pl. ha ZnSO4-oldatba merítenél bele Zn és Cu-elektródot, amiket fémdróttal összekötsz, a cink oldódna, mint a Daniell-elemben, viszont a rézionok nem tudnak rézzé redukálódni (mert nincsenek), így a vízben lévő oxóniumionok redukálódnak. Így, mivel más folyamatok játszódnak le, nem azt a feszültséget kapod, mint a Daniell-elemnél, de ez is egy galváncella lesz, és áramot termel.
http://www.kephost.com/images3/q1zxhh65ntxntztn0cdh.jpg
egyszerű házi elem elkészítése “hamuval”.
@Faf.: Köszi, így már érthetőbb:)
@GeneralWert: A határfelület lehet a tömörített hamu is. Azon a víz átmegy de a hidrát burokba csomagolt ionok már nem biztos.
egy kis kiegészítés 🙂 “sorbakötés” avagy, mit hova hogyan. és megy! csinálok még pár hamu elemet, és megfogom szólaltatni vele a kisrádiómat 😀
http://videa.hu/videok/tudomany-technika/sorbakotes-bolygo-fizika-hajtomu-6MXlEe8jLYPJyAfc
itt azok a kicsi elemnek tűnő rudak, azok is hamuval, alumíniummal és rézzel vannak megáldva, ugyan az mint a befőttes üvegnél
Akkor elvileg, minél lúgosabb vagy savasabb egy anyag. annál hatékonyabb az elem? Vagy bármilyen ionoldat jó a hamut helyettesíteni?
@Marci: A teljesítmény SI mértékegységének a jele nem a ‘v’, hanem a “W”, neve watt. A “v” a “V”-re emlékeztet, ami az elektromos feszültség mértékegységének jele.
Mielőtt közreadsz valamit, lektoráltasd.
@marci: Én ha jól emlékszem a motoromat egy dvd lejátszóból szedtem ki kívülről ojan az alkata mint a videón látottaké.
Nekem a hamumotorom egy gramm ampert se termel. Miért van???
@marci: Amúgy nekem a hamum még most is vízben áll.
@Nagy Medve: Próbáld meg azelektródokat megcsiszolgatni, mert az oxidos elektroda nem a legjobb a kísérlet szempontjából.
ugye, az edényben nem érnek össze az elektródák?
a terhelhetőség (leadott áram maximuma) nagymértékben függ az elektródok felületének nagyságától, és az alkalmazott elektrolitól.
tedd a műszeredet feszültségmérő üzemmódba (2V DC) mérjél kapocsfeszelyt a két elektródán.
ha a feszültség megvan, (Marci szerint kb 1.35V) akkor terheld meg egy fogyasztóval, (ellenállás, kis motor, piros LED, stb) és nézd meg, hogyan változk a fesz. (valszeg jelentősen csökken) ez esetben az elem terhelhetősége nem elég a fogyasztónak.
megoldás: nagyobb elektródák, erősebb elektrolit(=több hamu)
Látom, a videa sikeresen belepiszkált a videómba, na azt hiszem a videahoz se töltök fel többet, milyen jogon buzerálja a felvételeimet?
LOL
amúgy rájöttem arra is, hogy ezt nagyon piciben sem érdemes megcsinálni, mert én csináltam párat elemformátumra! 😀 legyártottam 9et, mondván ha sorbakötöm őket az 9volt,mondjuk annyi is, de nem megyek sokra vele, ha rákötök valamit, kihal, mert pici. majd megint összekapcsolok ilyen befőttes üvegekből majd hármat, na azzal már tüzet lehetne gyújtani 😀
témához illik:
http://www.szigeti84.hu/Fuben.pdf