Héliumos kakaó
September 28, 2010
Egy kis forró kakaó hideg őszi estékre. Nem robban, nem veszélyes, de legalább egy kis érdekesség.
Ezt a jelenséget nemrég mutatta Pataki Attila kollégám. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, engem meglepett.
Talán nem megy át rendesen a videóban, de azt akartam kihozni, hogy buborékos folyadékban a hang terjedési sebessége nem a folyadékban mért és a levegőben mért sebesség között van, hanem lassabb azoknál.
Ha a magas hangok után újra megkeveritek a kakaót, párszor még újrakezdhetitek a kísérletet. Ilyenkor ugyanis “visszakeverednek” az apró buborékok a folyadékba, és az egész kezdődik elölről.
No, igyatok még egy pohárral, és fogjátok rá a Szertárra.
About The Author
RbLc
64 Comments
Na végre, gyerekkorom óta gondolkodom rajta, hogy mitől emelkedik a hangmagasság miközben keverem a kakaót és a kanál belülről hozzákoccan a bögre falához. Köszi!
Csak ugy megjegyeznem, hogy olyan erzesem volt, hogy egyre gyorsabban utogeted az uveget, es ettol magasabb a hang. Ha igaz amit allitasz, akkor nincs osszefugges, csak veletlen egybeeses.
@Mikael: Igazad van. Próbáltam figyelni rá, hogy egyenletesen kocogtassam. De úgy látszik, ez ilyen pszichés dolog: minél magasabb volt a hang, annál gyorsabban kocogtattam. Max annyi köze van hozzá, hogy ha gyorsabban kocogtatom, gyorsabban is úsznak fel a buborékok, és jobban érezni a hangmagasság-változást.
@Pólik:
A jelenség nemcsak kapucsínóval és kakaóval, de teával is működik (felénk)
Forró tea , bele cukor és ahogy kavarod változik a hangmagasság.
@fegyverimi: Mikor várható a tanár úrtól az e-mail? 🙂
Más: A kísérlet elég érdekes, a címet elolvasva mást képzeltem el. Ja, és ha jól tudom, csak a kén-hexaflouridnak van káros hatása, mert az agyba (valami ilyesmi) nem jut el elég oxigén. Ezzel szemben a hélium hamar “kiszáll” a tüdőből, mert kisebb sűrűségű a levegőnél.
@Roli: @Roli: kis türelmet:)
ma vagy holnap biztosan írok
A koliban vagy egy hónapig sláger volt ez a rejtély, hogy ha teát(!) kocogtatunk kiskanállal az alján, miért halljuk egyre magasabbnak a hangját! Erre 6 év után itt a megfejtés! Zsír! 🙂
@Roli: ehhez képest SF6-tól még soha nem szédültem meg, héliumtól meg már többször előfordult, hogy azt hittem a mondatot sem tudom befejezni, és totál sötétség… nem szívesen héliumozok (kénhexázok) előadáson se. azért szoktam, de csak nagyon mértékkel…
Robi!
Én ezt úgy tapasztaltam, ha megkeverem a kávét/kakaót a bögrében, akkor ahogyan csökken a forgási sebessége, emelkedik a hangja. Szerintem független a közeg hőmérsékletétől, és a buborékoktól is, azt hiszem, mert ha megállítom az örvénylést, magas hangja lesz. Ha megkeverem, kocogtatom, megint mélyről indul. Ezért valószínűbb, hogy nem (csak) a buborékoktól függ, hanem az áramlási sebességtől, és az italban keletkezett tölcsér alakjától is, sőt, jobban.
A hang minősége klasszikus hengeres bögrében a legjobb, de még a presszós kávéscsészében is kellemes és működik. Ja, és én a bögre alját szoktam belülről kocogtatni.
@RbLc: Ez esetben nem szóltam. (az általad leírt érzést soha nem tapasztaltam héliummal a tüdőmben, ezért gondoltam a fentebb leírtakat)
Én azért legalább röviden kíváncsi lennék arra, hogy a hélium belélegzésének milyen egészségügyi kockázatai vannak. Eddig úgy tudtam, hogy mivel nemesgáz, nem sok vizet zavar 🙂 A múltkor még le is szidtam, de arra sem reagált.
@Karbonade: Az a kockázat, hogy amíg héliumot lélegzel, nem jutsz oxigénhez. Ha keverve lenne, akkor akármeddig el lehetne szórakozni vele, de mivel a tiszta gáz belélegzésekor a szervezet nem jut oxigénhez, észre sem veszed, hogy fuldokolsz.
Egyik haverom szórakozott a lufival, egymás után háromszor is beszívta, aztán már szóltunk, hogy vörös a feje, vegyen már levegőt.
@Karbonade: Rágugliztam és a wikipédiából idézek:
“A héliumot belélegzett személy hangja időlegesen magasabb lesz, mivel a hang a héliumban a levegőnél háromszor gyorsabban terjed, és ilyen arányban magasabbak lesznek a gégében a rezonáns frekvenciák. Bár ez jó szórakozás, a koncentrált hélium használata az oxigénhiány miatt halált is okozhat.”
Ugyanezt a jelenséget tapasztalhatjuk, ha egy vonat elmegy előtted, miközben “dudál”: ha feléd jön, magasabb a hang, mintha álló helyzetben lenne, amikor meg távolodik, akkor alacsonyabb. (Ilyet egy balatoni kempingben elég sokat tapasztaltam.) De a jelenség magyarázata egy picit más: a Doppler-effektus.
Ha már itt tartunk, erről is mutathatnál vmi szépet. Hasonló van mentőautóval, rendőrautóval, csak ott a szirénázás lüktetése miatt nehezebb kihallani. De ha egy autó a dudát folyamatosan nyomva elmegy előtted, akkor prímán hallható.
@Zsola: a közeg hőmérsékletétől nem tudom, mennyire függ. csak azért csináltam forrót, mert azt jobban esik meginni utána =) (bár a nyolcadik bögrénél már nem). én is a bögre alját kocogtattam eleinte, de így valahogy jobban lehetett hallani. így is sokadszorra vettem fel. szerintem a kavarás közbeni hangváltozásnál bejátszik a hullámhossz-változás is. az nem lehet? nyugvó folyadéknál ezt a tényezőt viszont ki lehet küszöbölni. (aztán lehet, hogy nem)
@Karbonade: valóban, ha tiszta héliumot szívsz be, akkor nem jut oxigén a tüdődbe. elvileg a kénhexánál is ez a potenciális probléma, de ha üt, akkor a hélium jobban üt. erről nem találtam infót (nem is nagyon kerestem), de feltételezem, hogy valamennyi a véráramba is képes bejutni. A sűrűségkülönbség miatt meg elsősorban odafent gyűlhet össze… (bár ez lehet, hogy marhaság, de magyarázhatja, miért szédül tőle jobban az ember, mint kén-hexától)
@mig8: ott valóban a doppler-hatás figyelhető meg, az teljesen más, mint itt a kakaó esetében. esetleg akkor majd felveszem, amikor közeledik hozzám a mentő, mert túl sok héliumot szívtam =)))))
@Zsiros László Róbert: Na akkor ezt is tisztáztuk. 🙂
Ja, és ha beszéltünk a hélium káros hatásairól, beszéljünk az SF6-éról is:
Habár a kén-hexafluorid belégzése újszerű szórakozás lehet, a mutatvány veszélyessé válhat. Ennek oka, hogy a többi közömbös gázhoz hasonlóan az SF6 nemcsak az oxigént szorítja ki a tüdőből, hanem a légzési reflexet elsődlegesen kiváltó szén-dioxidot is. Általában elmondható, hogy a sűrű, szagtalan gázok zárt területen fulladást okozhatnak.
@fegyverimi: És nekem? És RbLc, téged is megdobtalak ám egy méllel. (!)
@Zsiros László Róbert: Azt tudom elképzelni, hogy a forgó folyadék felszínéről, belül verődik vissza a hullám. Ha megkeverem, akkor a tölcsér pontjai (metszete) valahogy közelítenek egy adott távolsághoz az edény felületétől ((lerajzolni könnyebb lenne)), majd a forgás lassulásakor visszaáll az alsó síkkal való párhuzam, a vízszint. Az edény falához képest a vízszint pontról-pontra más távolságot vesz fel, ezért az felüláteresztő szűrőként viselkedik. Sokszor már az edény alakja és a folyadékszint meghatározza az önrezonanciát, a kérdés az ettől való eltérés.
Ami szerintem meg a forgási sebességtől függ.
Most töltöttem teát (teszkógazdaságos Clearwiew ICE Tea Lemon) egy viszkispohárba, és ugyan csak kézzel lötyköltem körbe, de kis mértékben így is hallható a változás. Csak rövid ideig, mert a hullámzó folyadék hamar lecsillapszik. De a teában nincsenek buborékok.
Ezt persze csak úgy tudnám bizonyítani, ha felvennék sokféle italt sokféle edényben. De eddig önállóan csak a kakaó és kávé különféle variációig jutottam.
Ha felállítok egy képletet, kapok “angol tudós”-szintű oklevelet? 🙂
Próbáljátok ki ti is vízzel, meg valami sűrűbbel, keverve, nem felrázva!
Valaki mesélje el hol lehet kén-hexafluoridot szerezni! Eléggé zsiradék. Neten csak USA-ból és Oroszországból lehet rendelni nagy tartállyal 1000 euró körüli áron:(
Kiegészíteném az előzőeket: kipróbáltam az előbb tiszta vízzel a referencia kakaósbögrémben, és a víz sűrűsége miatt a hang magasabb, az eltolódás is kisebb, hiszen a víz hígabb, alapos keverés után is hamar visszaáll a vízszintes állapotába, tehát az eredeti hangmagasságra. Alig, de hallani – mérni is lehetne. Tehát inkább a folyadék sűrűsége számít. Ha ráérek, csak összedobok egy képletet erre 🙂
Érdekes dolog ez a szédülés téma. Azt azért tudni kell, hogy a vérben levő gázoknak csak nagyon kis hányada van valójában oldott állapotban, elvileg annak nem lenne szabad hozzáadnia a szédüléshez eképpen még gondolkozom ezen a dolgon, mert érdekes élettani fenomén.
@Lager117: “Sajnos mind a hélium mind pedig a kén-hexafluorid belélegzésének megvannak az egészségügyi kockázatai, ezért NE próbáljátok ki otthon, még akkor sem, ha hozzáférnétek ezekhez a gázokhoz.”
Tényleg ZSÍR, meg minden ilyesféle, de ahogy RobiLaci mondta, nem a legegészségesebb dolgok. Tudni tudok olyan helyet, ahol beszerezhetnél, de nem fogom elárulni az egészséged érdekében. 🙂
@Zsiros László Róbert: @Roli: @Keo:
a hélium és a hexa is inert gáznak tűnik. elgondolkoztam azon, hogy melyik üt jobban, és azt hiszem megfejtettem. Ha érdekel valakit, leírom.:)
Dobozos Guinness sörrel kellene bemutatni, mert abban van egy apró kapszula nitrogénnel, amelyből a gáz nyitáskor kiszabadul, és a korsóba töltve percekig is eltart amíg felszáll a rengeteg buborék. Még látványnak is attraktívabb, mert nyomon lehet követni ahogy a fekete sörben a fehér habfázis fölfelé száll.
Üdv,Pojken
@Zsiros László Róbert: De azt hiszem az a hatás fénynél is észlelhető pl egy csillag ha elég messze van a színe a vörös tartomány felé tolódik… legalábbis ilyen messziről úgy látjuk… Vagy lehet h nemXD
tényleg törölve lett egy hozzászólásom, vagy elvitte a kommentdémon?:D
@alkoholmentes pénztár: Hát valahogy így néz ki az ősrobbanás-elmélet. Nagyon durván. Jó irányba tapogatsz. 🙂
Hát a csillagos dolog az a vörös illetve kékeltolódás. A doppler effektushoz közelebb áll mint a kakaós kisérlet miértjéhez. Ha távolodik tőlünk a csillag akkor vörösebb a színe, ha közeledik akkor kékebb. Habár azt nem tudom, hogy hogyan állapítják meg, hogy milyen színűnek kellene lennie, ha állna egyhelyben a megfigyelő ponthoz képest és se nem távolodna, se nem közeledne.
@Szűcsmó: mondjuk lemérik 3 eltérő pillanatban, és a trendet veszik figyelembe. legalábbis én így indulnék neki.:)
az eltűnt kommentemben meg azt írtam, hogyha valakit érdekel, akkor leírom a teóriámat a hélium-hexa jobban bekábulás miértjéről. Élettan rulZ.
@Keoni: Nagyon is érdekel. 🙂
Eszembe jutott,hogy hogyan lehetne letesztelni egy PET palack előforma nyomásállóságát.Tele kell nyomni pur habbal.Ha attól sem reped szét,akkor fasza.Vagy szétreped?Megnéznék egy erről szóló videót…:)
@Roli: na akkor ez jó lesz így szombat reggelre.
Először azt kell megérteni, hogy az emberi légutakat nem lehet felfogni egy egységes térként, mint egy edényt, mind anatómiai, mind fiziológiai okokból több eltérő részre osztható.
Érdekesség, hogy a tüdőben a levegő sebessége praktikusan nulla közelire csökken. Ennek kicsit bonyolultabb okai vannak, viszont segíti a gázcserét, és egy fix gázelegyet tart a tüdőben.
(ennek köszönhető, hogy a gázcserre a tüdőben kilégzéskor is tart)
Még maga a tüdő is több részre osztható, most leegyszerűsítve 2 részt különböztetünk meg: az “alját” (basis), és a “tetejét” (tüdőcsúcs).
Régen megfigyelték, hogy a tuberkulózis először a csúcsban jelenik meg, ennek pedig az az oka, hogy annak sokkal jobb a légátáramlása, illetve a vérellátottsága is dúsabb, mondhatnánk, hogy a tüdőcsúcs egységnyi felületen nagyobb hatékonysággal üzemel, mint a bázis.
Ehez már csak apró adalék, hogy a hélium könnyebb a levegőnél, a kénhexa meg vagy ötször nehezebb. Első beszívásnál általában senkinek nincs problémája egyikkel sem (itt meg is kéne állni a kísérletezgetéssel), mert leginkább a légutak felső szakaszai telítődnek, kb annyira, hogy a hangszallagok már a gázban lubickolnak, de a tüdőt még a fent említett fix gázelegy tölti ki. Minél többször ismétli valaki a kísérletet, annál jobban beoldódik a hélium/kénhexa a tüdő gázterébe: feltételezhetően a hélium inkább a tüdőcsúcsba, a kénhexa inkább a bázisba.
Az emberi szervezet azonban eléggé hülyebiztos. Még ha valaki nagyon “túl is lövi” magát a gázokkal, akkor is előbb elájul, így már tovább nem tudja folytatni kevésbé áldásos tevékenységét, s míg nyugton van, helyreáll a tüdő gáztere.
Az, hogy valaki elájul, nem azt jelenti, hogy a tüdeje teljesen levegőmentes, inkább azt, hogy a tüdőben maradt oxigén mennyisége már nem elegendő ahhoz, hogy ellássa a szervezet egészét.
Egyébként ha be akarnánk bizonyítani ezt, akkor előbb el kéne végezni kb 100 embernek egyik nap a héliumos, másnap a kénhexás kísérletet, és lemérni, hogy hány “szívás” után lesznek rosszul. Ha szignifikáns eltérést tapasztalunk, akkor megismételni a kísérletet úgy, hogy a 100 emberrel fejjel lefele szívatjuk be a gázokat. Persze ez nagyon drága lenne, és egyenlőre nem találtam az eredmény felhasználhatóságára jó lehetőségeket. 🙂
Nah végre itt a válasz!
@VG: egy válasz, nem zárja ki, hogy van más is 😉
@Keoni: Köszi szépen! 🙂
Szerintem az ájulásnak még két oka lehet,
1, a fennt említett oxigénhiányos állapot simán kialakulhat. Oxigénmentes gáz belélegzésekor a tüdőben mindig jelenlévő levegő a belélegzett (jelen esetben oxigénmentes) gázra cserélődik ki, ehhez elég ha a kísérletező csak a lufiból lélegzik be, így kb 5-6 mély légvételt követően a tüdőben lévő gáz 80-90%-a a lufiban lévő gáz lesz. Ez pedig tudomásom szerint nem a belélegzett gáz tulajdonságaitól függ hanem a kísérletező tüdőkapacitásától és légzéstérfogatától.
2, másik lehetőség, hogy az ájulást az agyi véráramlás csökkenése okozza, márpedig a vér CO2 szint csökkenése kiváltotta agyi érszűkület miatt. Ez a jelenség már összefüggésben lehet a belélegzett gáz tulajdonságaival, mivel Hélium kisebb sűrűsége miatt könnyebben átjut a légutakon, így hatékonyabban kimossa a hélium a tüdőből a széndioxidot. (gyógyászatban súlyos aszthmás roham esetén alkalmazzák a Helioxot, azaz 50% helium és 50% oxigén keverékét lélegeztetnek a betegekkel)
Harmadik lehetőségként felmerül bennem a hélium, mint nemesgáz, agysejtekre gyakorolt direkt hatása okozza a szédülést (mellesleg a nemesgáz Xenont egyes helyeken műtéti altatáshoz használják)
@floradora: a co2-s tetszik, reflexíven én is gondolkoztam, csak lusta voltam végigvinni. 🙂
@Roli:
Ami nem öl meg, az megerősít! Viccet félretéve már nem aktuális, sikerült venni. Hörgünk egy kicsit a kertben, aztán el lesz felejtve 10 évre, nem kell aggódni az egészségem miatt.
@Lager117: És mennyiért vettétek? 🙂
ez nagyon kiraly! frappans, jo kiserlet!
A nap kérdése: Vajon ha levegő helyett tényleg héliummal telt térben csinálnánk a kísérletet, akkor igaz mélyülne az üveg hangja kocogtatás közben?
@Trócsányi Péter: a kakaót kintről viszed be a kísérleti felállításban, vagy már a képzeletbeli héliumos térben készíted? Gondold végig, nem mindegy
@Keo: Ez a kérdés fogalmazódott meg az én fejemben is. Míg az előbbinél az a hatás fog lejátszódni, amely a videóban volt megfigyelhető, az utóbbinál változás érezhető lesz.
@Keo: Node miféle kérdés? Ha nem is fogalmaztam meg megfelelően, természetesen a héliumos szobában készíteném a kakaót. Akkor világos? 🙂
@Trócsányi Péter: Akkor szerintem igen.
A hangmagasság-emelkedés engem is érdekel már néhány évtizede. Gondoltam a folyadékban elkeveredő levegőre, de túl kicsinek hittem a hatását.
Hosszas és önfeláldozó kísérletezéseim eredményeképp íme a legnagyobb hatást kiváltó folyadék receptje:
* 1,5 dl tej, forró,
* 1/4 adag presszókávé, Kara ván,
* 3 teáskanál Co op kalsszikus cappuccino
* opcionálisan 1 darab Co op édesítő.
A cappuccino sok buborékot generál a tejbe, a kávé pedig szükséges a hatékony működésemhez.
A kísérleti folyadék felkeverése után a ellenirányú kanálmozgással a forgás megállítható. A kanalat a pohár hossztengelyébe állítom és függőleges, kis amplitúdójú mozgással kocogtatom alját.
Rendkívül jól megfigyelhető a hangmagasság növekedése, párhuzamosan a körülöttem lévő, a kísérletezésemet megérteni képtelenekben felgyűlő feszültséggel.
Mikor lesz új kísérlet?
@jUJGUY: 🙁 Légyszi, ne nyaggasd már RobiLacit!
@jUJGUY: hétvégén csinálom. max jövő hét elején.
@Zsiros László Róbert: Olvastad az előző postra érkezett kommenteket? Úgy tűnik, fegyverimi nagyon készül valamire! Tessék majd az enyimmel összehasonlítani! 😀 Aztán hogy tőlem mi jön, azt már nem tudom biztosan. Mindenesetre lesz, lesz (én is jó lennék politikusnak, mi?)!
Hol lehet felrakni, vagy elküldeni videókat???
Mert lenne 1 jó kísérletem
@Trócsányi Péter: Köszönöm a megelőlegezett bizalmat:)
Bár a kísérlet már fel van véve, vágása megvan, zene alatta, múvimékerrel összefűzve. Csak technikai hiba történt:
hozzám egy parancsikon került pendrájvon:)
Legközelebb hétfőn találkozok a fiatalemberrel:)
Elnézést a felcsigázott kedélyekért…
FI
@fegyverimi: Én valahogy jobban fel vagyok csigázva a levelemre kapott válasszal kapcsolatban, mert nincs. (Huh, nem is tudtam, hogy ezt hogy fogom mondani…)
@Rupert: Barmely videómegosztóra ha feltöltöd, s elküldöd a linkjét az illetékes személynek, szerintem jó eséllyel felkerülsz a vlogra te is. …
Egy kérdésem lenne a témától teljesen független, de mivel nem találtam kapcsolódó kísérletet, ezért ide írom (talán még választ is kapok).
A jelenséget a beseball nevű játékban figyeltem meg, bár szerintem kiválóan működik krikettben is. Az alaphelyzet a következő: egy támadó és egy védekező csapat van a pályán. A védekező játékos dobójátékosa a támadó/ütő játékos felé dobja a labdát. Én úgy tudom, hogy az ellentétes irányú erők kiegyenlítik egymást, azonban itt ha közel ugyanakkorát ütnek a labdába tovább repül, ha a dobás sebessége nagyobb. A kérdés rövid és tömör: Miért?
A válaszokat előre is köszönöm.
@Trócsányi Péter: Péter, ma korrigálok!
@fegyverimi: Én már nagyon várom azt a videót. 🙂
@ChrisZ: nem egyszerűbb az a kérdés, hogyha egy rugalmas labdát erősebben dobsz egy falnak, akkor miért repül/gurul távolabb visszapattanás után?
ez egész jó kipróbáltem és működik csak az a gond hogy megrepedt a pohár:)
És a következő kísérlet esetleg lehetne hogy tejet, kerozint és olajat összekeverni majd a keletkező anyagot meggyújtani. D ez csak egy ötlet!:)))
Íme itt is van a következő kísérlet!
ChrisZ: Rugalmatlan ütközésnél minden bizonnyal úgy történne, ahogy írod. Csakhogy itt rugalmas ütközés keletkezik: a labda alakváltozása felemészti a becsapódás energiájának egyik részét, a másik részét az ütő nyelének a hajlítása veszi fel. Majd amikor a labda és az ütő visszanyeri eredeti alakját, az elraktározott energia egy irányba mozdítja a labdát.
Más.
Az eredeti kísérletre visszatérve, sokkal hatásosabb, ha a kakaóba vagy a kávéba tejszínhab spray-vel juttatunk buborékokat, jól elkeverjük, így kezdjük ütögetni. Ekkor a jelenség szignifikánsan jelentkezik, és ismételhető is. Ha megint elkeverjük (újabb hab már nem kell bele), újból hallható a hatás. Ezzel jól elkápráztathatjuk a kollegákat, barátokat, családot. A kanalat nem kell kivenni, függőlegesen mozgatva az alját is kocogtathatjuk. Így nem kell lenyalni és kevésbé lesz minden maszatos.
Ha már kis buborékokról volt szó a videóban: Szódával nagyon jól működik, főleg a frissen készítettel (mikor éppen leolvadt a jég a patronról), mert abban még nem állt össze a szén-dioxid nagy buborékokba, és így lassabb az átmenet, mint a (percekkel) régebbi szódánál