Elfolyó sörösüveg
Az üveg egy egész érdekes anyag. A mikróban például elfolyik – persze csak ha megfelelően előkészítjük.
Ezt a jelenséget akkor láttam először, amikor az első Szertár webizód még tán tervben sem volt. Csodálom, hogy idáig vártam azzal, hogy a Szertáron is összehozzam. De most végre megszületett.
Lehetett volna teljes sörösüveggel is csinálni, de azt nagyon macerás egyenletesen felmelegíteni annyira, hogy ne robbanjon szét. Sajnos időm sem nagyon volt, hogy újra próbálkozzak. A harmadik üvegnél feladtam. Viszont szerencsére üvegcserepekkel is ugyanolyan jól működik.
De ha már felkerült ez a jelenség, kérdésem is van: Ami számomra bizonytalan, hogy a mikrohullámok hogyan melegítik a képlékeny üveget. Vagy pontosabban mit hoznak az üvegben rezgésbe? (Bevallom, számomra az sem egészen tiszta, hogy SiO2 vagy SiO4 alkotja-e az üveg nagy részét.)
Mindenesetre a jelenség adott, jöhetnek a hozzászólások!
Így szívatott meg az évszázad leghosszabb holdfogyatkozása
CD-légpárnás
Mi lehet ez az egzotikus fűszernövény? (Ja, és megnyerheted a magját!)
About The Author
Nagyon jó a kiérlet!!!! 😉
És mekkkorát robban??
kb akkorát mint egy tengerimalac:D
najó akkorát azért nem:P
@Matteusz: azért nem veti szét a szobát, de ha közben épp belebámulsz, akkor durva lehet, főleg, hogy még sokáig forró marad. sajnálom, hogy már kikapcsoltam a kamerát, amikor egy ceruzával megpiszkáltam a pár perce ott fekvő üvegcserepet, az meg elkezdett füstölni… =)))
@alkoholmentes pénztár: vagy nagyobbat =)
Nemazért, de 10-es számrendszerbe átalakítva a 101010, az 101010 (százegyezer-tíz), bináris, azaz kettes szémrendszerben 42…
@Njugi: ami kettes számrendszerben egy-nulla-egy-nulla-egy-nulla-egy-nulla, az a tízesben negyvenkettő. hm?
ehhehe az élet értelme dologra én is felfigyeltem reggel 😀
Műsorvezető(mutatja az üvegcserepet): Ez volt mára a Szertár, sziasztok. – Na ez teccett. És a szövegből következik, hogy sörösüveggel még sok kísérletet lehet csinálni, úgyhogy lesz mire ráfogni a rekeszt, ha valaki már igazán vágyik rá.
A kérdésre válaszolva: nem tudom, nem is néztem utána, de igazából valszeg ugyanúgy, mint a főttkaját. A mikrosütő működésére meg rá lehet keresni a w……… is.
Komolyabbra fordítva a szót: szerintem amire te konkrétan gondolsz, azt elmondja a pasas a videón.
@Zsiros László Róbert: Én úgy tudom, hogy az üveg nagy részét SiO2 alkotja, más néven kovasav (64%-ban).
@Trócsányi Péter: te most miről beszélsz? milyen műsorvezető? mi van? min lehet rákeresni? (komolyabbra fordítva: a pasas, amit mond, felfogtam. de ez nekem részben sántít, részben pedig önmagában még nem magyarázat)
@Zsiros László Róbert: a műsorvezetőnél rád gondoltam, csak nem tudtam jobbat kitalálni, és az volt a vicc, hogy olybá tűnt, az olvadt üvegcserép volt a mai adás mentonímája, vagy mi
a w ikipédiával folytatódott volna, ha le merem írni ezt a csúnya szót
a pasas szövege pedig nekem egy kicsit gyors volt, úgyhogy csak 99% értettem, és nem mérlegeltem mennyire valószínű
nna
Ááá, ez nagyon nagy, jó kísérlet, nem gondoltam hogy az üveget rá lehet bírni hogy “felvegye” a mikrohullámok energiáját (de pongolya lett, uhh 😀 )
Amúgy végülis pontosan min múlik, hogy milyen anyagot tud melegíteni és mit nem? Van valamilyen ökölszabály, kristályrácsilag, miegymás? 🙂
A “Pasas a videón” komment, az meg mindent visz 😀 😀 😀 😀
RobiLaci, nem mutatkoztál be a videó elején, mint szoktál 😀 Így lettél “Pasas a videón” 😀 😀
Tök jó a kísérlet, de a pasas a videón nagyon idegesítő 😀 😀 😀
Én ezt borospohárral láttam. Nem kell az egészet egyenletesen felmelegíteni, csak az oldalán egy pontot izzásig, és ott kilyukad a mikrohullámoktól. A lyukas pohár talán látványosabb, mint egy eldeformálódott üvegcserép.
Hát igen lehet de akkor meg egy poharadat dobhatod ki nem egy értéktelen sörösüvegedet.
a tegnapi dátum bináris számsorként pont 42! gyönyörű, igazi kocka-boldogság 🙂 remélem a napi tevékenység és a végső válasz között nincs olyan szoros összefüggés, mert én pl tegnap másnaposan segítettem egy barátomnak költözködni…
wikipedia állítja, hogy a dipólusmolekulákat mozgatja a mikrohullám, amiben van is logika. Ennek fényében apoláris anyagokat(a legtöbb olaj), atomrácsú anyagokat(gyémánt) nehezen lehet benne melegíteni. De pl.: a víz azért melegszik kifejezetten jól a mikróban, mert kifejezetten dipólusmolekula, azaz van relatív polarizáltsága. Kíváncsi lennék, hogy a sós víz hamarabb melegszik-e fel a mikróban, mint a desztillált víz.
(vagy egység idő alatt magasabb hőmérsékletre-e, azonos kezdőhőmérsékletről)
@Keo: na jó, de az üvegben mi?
Munkahipotézis: A sörösüvegben van töltéssel rendelkező sösszetevő
Nullhipotézis: A sörösüvegben nincs töltéssel rendelkező sösszetevő
A sörösüveg színét oldott fém-sók adják, méghozzá ezek a fémsók ionos formában oldódnak a sörösüvegbe. Mivel az ionok töltéssel rendelkeznek, így a nullhipotézisünk megdőlt, tehát a munkahipotézis igaz ^^
@Tolcso&Ács Márton: Borospohárral érdekesebb dolgokat lehet csinálni, mert nem egy darabból készül. (Discovery, Hogyan készült 🙂 )
@Keo: Ez a tuti.
@Zsiros László Róbert: nem, az 170 🙂
mármint ez:
Zsiros László Róbert szerint:
2010. október 10. vasárnap – 18:07
ami kettes számrendszerben egy-nulla-egy-nulla-egy-nulla-egy-nulla, az a tízesben negyvenkettő. hm?
@Keo: igaz. és az átlátszó (“fehér”) üvegeknél? merthogy azokkal is ugyanígy müxik. =)
@Tolcso: nem elég egyetlen pontot melegíteni. nyilván egy pontot kell izzásig vinni, de nem szabad, hogy túl nagy legyen a hőmérsékletkülönbség az üveg többi része és az izzó pont között. különben szétveti a feszültség (ahogy a videón is látszik). erre írtam, hogy macerás a kísérlet. elég sokáig kéne óvatosan melengetni az üveget, hogy ez szépen összejöjjön… (a borospohárnál is azt csinálják)
@yetiman: haha, igaz. bocsi, ugrott a lemezjátszó tűje =)))
Robi!
Nem akarsz egyszer bolognai üvegcseppet csinálni? Tudom, hogy felettébb körülményes és nem feltétlenül “házi” körülmények kellenek hozzá, de kétségkívül roppant látványos kísérlet lenne!
@Professzore: dehogynem. régóta tervben van. most hétvégén is próbálkoztam egy “házi verzióval”. de még nem tökéletes. =) (amúgy rupert csepp, prince rupert’s drop – a palackot hívják bolognai üvegnek)
@Zsiros László Róbert: hehe, az tényleg nagyon látványos, kitartást hozzá.
átlátszó üveg–mérnökeink dolgoznak rajta. 😀
Wikipediában találtam a mangándioxidról
“Felhasználják az üveggyártásban is, mert elszínteleníti az üveget azáltal, hagy a benne található vas(II)-ionokat vas(III)-ionokká oxidálja. Színezőanyagként is adják az üvegekhez. ”
én ezt úgy értelmezem, hogy a színtelen üveg is tele van egy csomó trutyival, sőt még talán többel, mint a színes 🙂
Keo: vas(III) ion színtelen?! ki volt ez a bugyuta? (A vas(III) általában vörös, vörösesbarna színű de különböző csapadékokban komplexekben más színe is lehet)
Következőket találtam (összefoglalva és egyszerűsítve)
Az üveg a szilícium-dioxid (homok) hevítése és gyors lehűtés után keletkezik. Ilyenkor a szilícium-dioxid darabokra kezd bomlani de a hirtelen lehűtés miatt a szabályos kristályszerkezet nem képes visszaalakulni.
A szilícium-dioxid igazából nem SiO2 molekulákat tartalmaz hanem minden Si atomhoz 4 oxigén kapcsolódik kovalens kötéssel úgy hogy minden oxigén 2 különböző Si atomot köt össze (minden Si atomhoz négyszer “fél” oxigén kapcsolódik). Ez nagyban hasonlít a gyémántéhoz csak itt mindig különböző atomok kapcsolódnak.
A kvarcüveg és a közönséges üveg között az a különbség hogy a kvarcüvegben nincs szennyezés míg az üvegben van (mészkő és nátrium karbonát). A színes üveg szennyezés révén lesz színes. A zöld üveg FeO-t (vas(II)-oxidot) tartalmaz a barna Fe2O3-at (vas(III)-oxidot) a kék pedig kobalt-oxidot (CoO-t)tartalmaz.
Az üveg is valamennyire ionos, de az oxigén a pozitív a Si negatív. Tehát ha nincs is benne semmi szennyeződés elvileg akkor is képes felvenni energiát a mikrohullámtól. Tehát kvarcüveggel is mennie kéne.
Felmerült bennem a kérdés hogy fontos-e hogy dipólus molekula legyen vagy elég-e hogy legyen olyan része ami kissé poláris hogy képes legyen mikrohullám hatására energiát felvenni. De ha belegondolunk hogy jó példa az üveg mert igazából az sem poláris hanem részei azok. (akár csak a széndioxid aminek molekula képlete kb ilyen: O=C=O az oxigénnél kissé negatívabb de a molekula apoláris)
Egyéb homályos tudásomra támaszkodva mondom hogy tudtommal megfelelő adatok (molekula/ion/atomméret?) kellenek ahhoz hogy melegedjen a mikróban.
Remélem tudtam segíteni.
Üdv:
Danone
@Zsiros László Róbert: Na hál’istennek, már egy párszor megkérdeztem, és azt hittem, sose válaszolsz. De most nagyon örülök. 🙂
és a prince rupert’s drop miért robban részecskékre amikor letör a végéből egy darabot?
@kizukuzi: ha jól emléxem a túlzott belső feszültség miatt, de nem ástam mélyre magam a témában. kicsit hasonlít a túlmelegített oldat hirtelen forrásához.
(természetét illetően..)
@Danone: Huhh… megelőztél
@Roli: 3-féle kovasav van. A metakovasav H2SiO3. Az ortokovasav H4SiO4. És a kolloid kovasav, mely egy ezekhez hasonló szerekezetű óriásmolekula. Ezek egyike sem SiO2.
@Zsiros László Róbert: Jó a videód =).
@Valaki: Huh ez megnyugtató volt. Ti. én gondoltam, hogy a SiO2 nem kovasav de hát nem igazán tájékozódtam róla, így most végre bebizonyosodott…
@Valaki: @Trócsányi Péter: Tévedni emberi dolog. 🙂
hát, nem olvastam az egészet végig… de mintha homályban maradt volna a megválaszolás. A mikrohullámok eredetileg a molekulák forgási (és rezgési) állapotait gerjesztik, és ezek az állapotok energetikailag közel vannak az infravörös tartományhoz is, tehát az összeadódott gerjesztés legerjesztődése (hú de remek megfogalmazás) végül hőt termel, így melegszik. legegyszerűbben azt lehet mondani, hogy ehhez semmi mása nem kell, hogy legyen egy molekulának, mint lehetősége (“helye”) forogni (és/vagy rezegni) és hogy legyen dipólusmomentuma. A legjobb és leghatékonyabb példa a víz, biztos felírta mindenki kémiaórán már, hogy hogyan oszlik el a töltés… olyan mint egy kicsike kis mágnes. A SiO4 egységek is így viselkednek, ha van helyük rá, mert az előzetes melegítés hatására felszakadoztak (vagy felszakadóban vannak) a kovalens kötések. Persze ez csak elmélet, az alapján, amit tanultam, de szerintem ja. ellenvetés jöhet 🙂
Sziasztok!
Nekem az jutott eszembe, hogy a melegedésnek lehet köze ahhoz hogy a felizzított üveg vezetővé válik, azaz akkor vannak benne mozogni képes töltéshordozók amit a mikrohullámok rezgésbe tudnak hozni.
Egyébként nekem izzítás nélül is melegszik az üveg a mikrosütőben. Amikor az ebédemet melegítem egy négyszögalapú hasább formájú üvegedényben. (ételhordó üveg olyan göbölyített sarkú kocka)
A leves hideg marad, a sarkoknál pedig az üveg egészen felforrósodik. Tud erre valaki magyarázatot?
A sörösüveg nagyrészt SiO2. Amíg szilárd állapotban van, addig nem dipólus (tudjuk, szerkezetileg túlhűtött folyadék, azaz a tetraéderes SiO4-es mikrokristályos – kriptokristályos rendezettség csak nagyon kis térrészre terjed ki). Ha már egy kis helyen meglágyult, ott már dipólus, ezért gerjed, rázkódik egyre jobban a mikróra.
Szerintem.
@Roli: Am. kovasav helyett pl. homok már jó közelítése a SiO2-nek… 😉
Egy csomót gondolkodtam, hogy hol láttam a borospohárral, keresgéltem youtube-on. Mindhiába. Ma meg tök véletlenül megláttam a Discovery-n a Brainiac-ben. De nem csoda, hogy nem találtam sehol, az a kísérlet nincs fenn sehol. Kb. ez a 3. alkalom, hogy a google nem talált vmit, amiről tudom, hogy létezik. 😀
Amúgy ott csak annyit mondtak, hogy fémionok vannak az üvegben (tehát nem csak a festett üvegben) És nem tört darabokra, hanem egy szép lyuk olvadt ki belőle.
@Zsiros László Róbert: Kedves László!
Tegnapi mondandómat egészítem ki. Mivel az üvegben mikrokristályoknak is és véletlenszerűen elhelyezkedő dipólusos “SiO2-knak” is kell lenniük, így ez utóbbiaknak kell gerjedniük a mikrohullámokra. Száraz és üres üveg poharat 30 mp-re raktam be a mikróba, határozottan felmelegedett. Annyira már nem voltam bátor, hogy tovább, netán folyásig melegítsem :-).
ELTE, kisérleti fizika előadás, kisérlet üveggel, árammal.
két oszlopocska között cca 10 cm távolság és cca 200V (?) feszültség. A két oszlopocska között egy üveg (szintelen, átlátszó) keverőpálca van átfektetve. Az üvegpálca átmérője cca 5mm.
Ampermérő mutatja: 0, az üveg szigetel.
Bunsenégőt berak a keverőpálca alá, azzal felheviti.
Az ampermérő nekilódul, a kisérletvezető lekapcsolja a terem világítását, ezzel együtt lekapcsolja a bunsenégőt. Jól láthatóan az üveg egyre jobban világít, izzik, amíg meg nem lágyul és el nem szakad a saját súlyától.
ja, leverte a kismegszakitót a végén.
“egy négyszögalapú hasáb formájú üvegedényben. (ételhordó üveg olyan göbölyített sarkú kocka) A leves hideg marad, a sarkoknál pedig az üveg egészen felforrósodik. Tud erre valaki magyarázatot? ”
“Ha már egy kis helyen meglágyult, ott már dipólus, ezért gerjed, rázkódik egyre jobban a mikróra. ”
Úgy tűnik, hogy elég, ha az üvegben nem folytonos a mikrokristályos kapcsolódás, annak ellenére, hogy szilárd. Azaz a hajlításoknál az üvegben maradt feszültség megfelelhet a ki nem alakított tetraéderes rendszernek, tehát az egyes részek gerjeszthetőségének.
@egeresz: Si, tetraeder, intrinsic félvezető. Hő hatására oxigéntől megválik, tetraéderes szerkezetre törekszik, majd gerjesztett elektronok tiltott sávot átugorva vezetővé teszik. Nem olyan nagy ördöngőség az 🙂
Hőmérséklettel arányosan nő a fajlagos vezetése.