Budapest Science MeetUp

Megint lesz Budapest Science MeetUp. A felhívás alább kopipészt:

Új hónap, új meetup. Ezúttal október 20-án, a Tűzraktérben várunk este 7-től mindenkit szeretettel.

A program izgalmasnak ígérkezik, lesz benne szó robotikáról, dagantok nanotechnológiás terápiájáról, TBC gyógyításról és a hétköznapi beszédet amúgy is uraló vörösiszapról.

Kömlődi Ferenc: A robotika a jövő technológiája (http://www.agent.ai)

Futurológusok és technológusok előrejelzése szerint 15-20 év múlva a robotok a mindennapi élet ugyanolyan fontos részei lesznek, mint ma a számítógépek. Egyelőre azonban távol vagyunk ettől, a jelen robotjai elsősorban ipari, kisebb mértékben háztartási és szórványosan szórakoztató funkciókat töltenek be, Japán és Dél-Korea kivételével inkább érdekességnek, semmint hétköznapi realitásnak számítanak. Pedig a résztechnológiák lassan eljutnak arra a szintre, hogy a mostaninál jóval intelligensebb gépek jelenjenek meg.

Lőrincz András: Molekuláris mesterlövészet: nanotechnológia a daganatterápiában
(MTA Kémiai Kutatóközpont, Nanokémiai és Katalízis Intézet, Biológiai Nanokémia Osztály)

A daganatos betegségek kezelésére használt kemoterápiás szerek hatékonysága nem mindig kielégítő, ugyanakkor alkalmazásuknál számos szörnyű mellékhatással kell számolni. A nanotechnológia olyan új anyagokat, gyógyszerhordozó nanopartikulumokat kínál, amely a hatóanyagot célzottan a daganatba juttatja, az esetleges mellékhatásaikat pedig csökkenti. A hordozók fejlesztésénél fontos szempont, hogy azok ne legyenek toxikusak és immunogének. A “nano hatás” élettani hátteréről egyre több tudásunk van, amelyet felhasználhatunk új, hatékony gyógyszerek fejlesztéséhez, valamint hozzájárul az egyre inkább előtérbe kerülő személyre szabott diagnosztika és terápia, valamint a nanomedicina fejlődéséhez.

Horváti Kata: Új tuberkulózis ellenes hatóanyagok fejlesztése
(MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport)

A tuberkulózis (tbc, gümőkór) az egyik legrégebben ismert fertőző betegség, mely az emberiséget sújtja. Annak ellenére, hogy Robert Koch több mint száz éve kapott Nobel-díjat a kórokozó felfedezéséért és az első humán terápiában használható antituberkulotikum már a negyvenes években ismert volt, a fejlődő régiókban a tbc még ma is komoly közegészségügyi probléma. A tuberkulózis kezelése során már az első években megfigyelték, hogy a hatóanyagokkal szemben igen gyorsan kialakul rezisztencia, ezért egyre nagyobb szükség van új típusú antimikrobiális
szerekre. Előadásomban olyan módszerekről fogok beszámolni, melyek segítségével új tbc ellenes hatóanyagokat kereshetünk, illetve javíthatjuk azok farmakológiai tulajdonságait.

Fügedi Ubul: Vörösiszap
(Magyar Állami Földtani Intézet, Vörösiszap Munkacsoport)

1. Hogyan keletkezik a vörösiszap? Kémiai összetétele és a határértékek. Szétterülése és várható élettani hatásai. Káros anyagok és mobilizálódásuk. Kárelhárítás.
2. Hogyan tárolják a vörösiszapot (szárazföldön)? A gát sajátosságai. Az iszap sajátosságai. Kölcsönhatás és a baleset lehetséges okai. Lehet-e felelős, és ki lehet az?