Aljas poén
Nem saját videó, nem is vendégvideó, viszont mindenképpen egy nagyon jó fizikai csínytevés.
Azt hiszem, hogy még nem igazán volt olyan a Szertáron, hogy ne saját, vagy vendégvideót tegyek fel csak úgy szólóban. Mivel azonban az indexvideóval múlt héten közösen gyártott kísérlet még mindig nem készült el, és a tegnapi Atomoktól a csillagokig előadáson bemutatott kísérleteim sem kerültek még fel a netre, ezért hajlottam arra, hogy megosszam veletek ezt a huncut csínytevést, amely remélhetőleg bármely szertárosból előhozza majd a gyermekkori kócos kis rosszcsontot. (Nekem egyébként Trócsányi Peti hívta fel rá a figyelmem – ezúton is köszönet érte.)
Egy halom vicces videóban, átverésben van valami fizika. Ettől még nem fogom őket felpakolni sorban. Ebben azonban vannak olyan tanulságos mozzanatok, amelyekre érdemes kitérni.
A videón a klasszikus nemfolyikkiavízaszínültigtöltöttpohárbólhakártyalapotteszünkráésfejjellefeléfordítjuk kísérlet látható. És bár egy halom helyen úgy lehet találkozni a kísérlettel, hogy a pohárnak színültig kell lennie, valójában – ahogy a videón is látszik – ez nem feltétel.
És akkor egy kis csodák palotájás kulisszatitok*: előadásokon az alaptrükköt úgy mutatom be, hogy színültig van a pohár, és megkérdezem a közönséget, mi fog történni. Mindenki unottan legyint, hogy nyilván nem folyik ki a víz, ekkora hülyeséget hogy lehet kérdezni? Még azt is mondják, hogy a légnyomás ott tartja a lapot.
Aztán leöntök egy keveset a vízből, úgy rakom vissza a kártyalapot. Itt kezdem elveszteni a közönség nagy részét, hogy ilyen primkó trükkökért, amit egy óvodás is tud, minek kellett beülni előadásra, ahelyett, hogy odakint lövöldöznék egymást légágyúval, vagy farkasszemet néznének a polárszűrős papagájjal? Még jó, hogy most leesik a kártyalap, és kiloccsan a víz! Ezen a kiábrándult felismerésen még az sem segít, hogy hevenyészve a pohár alá húzok egy vödröt.
De aztán amikor elengedem a kártyalapot, és nem esik le, általában már trükköt sejtenek. Biztos be van ragasztózva, vagy mi.
Pedig nem. Továbbra is a légnyomás az, ami a segítségünkre van. De hogyan lehetséges ez, amikor a lapot kívülről csak a levegő nyomja, belülről viszont a víz és a bent rekedt levegő, aminek nyilván ugyanakkora a nyomása, mint a külső levegőnek.
Hát nyilván nem! És ez az, amire a kávés trükknél is oda kell figyelni. A titok nyitja, hogy valamennyi víznek (kávénak) mindenképpen ki kell folynia az edényből. Néhány cseppnek csak, de ez már elég ahhoz, hogy
- a pohárban a levegő picit kitáguljon, lecsökkenjen a nyomása, és így már a pohárban lévő dolgok egyensúlyt tudjanak tartani a külső légnyomással.
- meglátsszon a kávéfolt a bögre környékén, amikor fejjel lefelé fordítjuk.
Tehát csináljátok meg a trükköt nyugodtan, de vagy alaposan nézzetek szét a kávéscsésze körül, és töröljétek fel az árulkodó jelet a csésze karimájánál, vagy bízzatok abban, hogy kellően figyelmetlen lesz majd az, aki bedől a tréfának.
*Tisztában vagyok azzal, hogy a neten olvasó kommentelők mindig okosabbak, mint az előadásokon ülők, és ők bizony nem ugranának be ilyen hülyeségnek. Ez bizonyára így is van. De ahogy egy bűvész ismerősöm mondja, vannak azok a technikák, amivel a legmagabiztosabb embert is el lehet bizonytalanítani élőben. Kár, hogy ezentúl ezt a dramaturgiát már nem tudom majd megjátszani, ha szertárosok is ülnek bent az előadáson.
és miért kell hogy forró legyen?
vagy ez csak a közönség mégjobbanösszezavarásának a része?
@abcjety: nem kell, hogy forró legyen. bár nem tudom, ez miért zavarná össze jobban az embert. mert ha tudja, hogy forró kávé van benne, nyilván elpakolja az iratokat. ha meg csak az a lényeg, hogy egy lefordított bögre van az asztalon, akkor meg akármi lehetne benne. =)
Azért forró, mert a kávét forró vízből szokták csinálni
házi feladat: igyatok hideg vízzel elkevert nescafét :p
(amúgy amikor kihűl a víz, még kisebb lesz a benti nyomás, így jobban rátapad az asztalra)
@NihilWolf: sosem iszom kávét. nekem aztán bármilyen lehet =) viszont ez a kihűlő víz jó pont. de nem lehet, hogy akkor “beszív” levegőt kintről, ami bebugyborékol a kávén keresztül?
Ezt már eegyszer megpróbáltam iskolában de leszedettél velünk a poharat az asztalról -.-egyértelműen nem felemeltem hanembelehúztam egy kukába az asztal szélén:P
Ennek nem értettem a lényegét. :((
hiányzott a magyarázat. :(((
@Göttli Eszter: Olvastad a szöveget is vagy csak a videót nézted?
Az NAGY! Okos és egyben szemét dolog is! (Tetszik!)
@Zsiros László Róbert: Eredetileg én is erre a magyarázatra gondoltam. A levélben, amit írtam, azt írtam, hogy valamilyen kemény papír asztali alátéttel megcsinálva a trükk nem olyan feltűnő. Ilyen papír alátétünk nekünk is van, de azért nem csinálom meg az íróasztalon… 🙂
Azért írtam neked, hogy olyankor nem folyik ki kávé, mert úgy képzelem, ha elegendő ideig lezárva tartjuk a csésze tetejét, akkor elegendően lecsökken a nyomás ahhoz, hogy annyira beszívja a lapot, amivel elfeded, hogy ha nem húzod ki alóla, akkor a papírt az asztalra fogva és a csészét fölemelve ugyanez történik. Plusz mellette nem marad egy csepp kifolyt kávé sem, és nagyobb a kár is. 😉
@RbLc: olvastam, de akkor se értem 🙁
@Göttli Eszter: Pontosan melyik részt nem érted? Megpróbálom akkor azt érthetőbben leírni.
Eleve akkora bögrével kellene csinálni,hogy az asztalt “szívja” magához a bögre…
:))
Aki látott már hasonló elven működő önitatót,
pl.: http://www.hobby-allat.hu/images/webshop/madar_etetok-itatok/283n.jpg
az nem lepődik meg, hogy akkor sem folyik ki a folyadék, ha van légbuborék is az edény tetején.
@John Doe: hát, akkor valószínűleg kevesen láttak =))) viccet félretéve, lehet úgy feltenni kérdést, hogy még az is kételkedni kezdjen hirtelen, aki 100%-ig biztos a dolgában =) de örülök, amikor a gyakorlati alkalmazások is előkerülnek. köszi a linket. =)
@Zsiros László Róbert: elolvastam újra és már értem de köszi 🙂 😀
Hali!
Jó volt a mai “workshop” Kaposváron! 😀
A felfordított folyadékkal telt edény kísérletét, E. Torricelli (1608 – 1647) végezte el. Arra kellett magyarázatot találni, hogy miért nem tudták a toscanai nagyherceg borászai, felszívni a bort, 12 méterre. Torricelli elvégezte a kísérletet beforrasztott végű, higannyal töltött üvegcsővel. Az 1000 mm hosszú csőben, a Hg oszlop, megállott 760 mm körül. Vízzel elvégezve ugyanezt, 10 méteres oszlop a maximum. A pontos érték, függ a tengerszinti magasságtól, az időjárástól. Ezekből lett a korabeli magasságmérés, és a barométer.
Mindkét esetben, a cső, a pohár, az edény felfordításával, ugyanazt érjük el. A zárt felső végen, (a tető alatt) vákuum keletkezik, (tehát, az nem !!! buborék!!!), aminek a szívóhatása, visszatartja a folyadékoszlopot. Nyilvánvaló, hogy az eredmény, függ az edény magasság/keresztmetszet arányától. Pl. egy tányérral, tállal, ezt nem lehet megtenni.
A papírlap, mint légmentes záró elem működik. Már kis rés is azt eredményezi, hogy a víztömeg alsó felülete nem marad síkszerű, és így megváltozik a folyadék parciális oszlopainak az azonossága. Ez azt okozza, hogy folyadék, valamelyik helyen, megkezdi a kicsorgást, majd az eddigi vákuumba, behatol a külső levegő.
Ilyenkor, nagyon jó, ha van egy veder alatta.
E. Torricelli, még sok mással is foglalkozott. G. Galileo munkatársa is volt, majd örökölte a hivatalát is. Neki tulajdonítják a Galileo messzelátójának a fordítottját, a mikroszkópot. Fejlesztette az integrált számítást, és egyebet. Róla nevezték el a nyomás egységét, a Torr – t. Továbbá, egy kisbolygót, és egy holdkrátert.
Jópofa kísérlet, ilyen alkalmazásban még nem láttam, de ötletes.
Egy kis ötlet a Csodák Palotájába: Sulinkban mutatták ezt a trükköt, azzal a különbséggel, hogy maga az edény ( jelen esetben a bögre) olyan fém edény volt, amelynek dupla alja volt. Magyarán az edényen belül volt egy fémlap, amely szabadon tudott mozogni,de nem esett ki belőle, valamint az edény száját teljesen -résmentesen- lefedte. Így, ha elég ideig lefelé volt már fordítva az edény, az eredetileg az edény fenekén levő fémlap lesüllyedt a szájához, ezzel elzárva azt. Amikor a bemutató már egy jó ideje így tartotta az edényt ( közben elmagyarázva, hogy a levegő nyomása nyomja az elzáró lapot az edényhez),elvette a lapot az edény aljáról és … a víz nem ömlött ki. Meglehetősen meghökkentő volt.
@Árpád: van ilyen. Berzi Zoli kollégám be is szokta mutatni (a többieket nem tudom, nála láttam).
Remek! 😀 és most jön az, hogy hogyan emeljük fel úgy a poharat, hogy ne folyjon ki a kávé… az asztalról lehúzáson kívül van más mód?:D
Kedves László!
http://www.youtube.com/watch?v=7ctaA2mERzI
Az alábbi videót gondolom már te is láttad. Sajnos a fizikai ismereteim valahol elakadtak a középiskola elején, de ezt képtelenségnek, illetve inkább egy ügyes videós trükknek tartom. Jól gondolom, ugye?
@Kovats: hát igen, sajnos trükkről van szó. pedig milyen szép is lenne, ha így működne! =)))
Hogy kell megnézni a videót.?:D