A 360 terás üveglemez, ami 13,8 milliárd évig működik
Úgy hírlik, hogy az emberiség naponta nagyjából 10 millió Blu-Ray lemeznyi adatot termel. De vajon hova tegyük mindezt?
Ha egy dupla rétegű lemezzel számolunk, ami 50Gb adatot képes tárolni, akkor ez 500 000 000 000Gb-ot, azaz 488 281 250Tb-ot jelent. Naponta.
Az ilyen gigantikus mennyiségű információ tárolása nem egyszerű. Szerencsére a southamptoni egyetem kutatói előálltak egy pofás megoldással: egy apró, öt dimenziós (5D) üveg lemez, ami 360 terabájt adat tárolására képes, ráadásul ezt 13,8 milliárd évig gond nélkül megőrzi.
Ez azt jelenti, hogy egy nap alatt keletkező adatmennyiség 1 356 337 darab lemezre férne rá. Így már mégsem tűnik olyan nagynak (persze de).
De mit is jelent az, hogy öt dimenziós, és hogy működik?
Ha egy hagyományos CD működését nézzük, akkor azt látjuk, hogy ott az adat két “dimenzióban” van tárolva. Egymás után kis pontok vannak sorban, amit a leolvasó lézer binárisan érzékel: vagy van pont, vagy nincs. Ráadásul, mivel ez a CD felszínére van “vésve”, könnyen sérül. Emlélkezzünk, hányszor szedtük ki az olvasóból a lemezt megtisztogatni, mert nem olvasta be a számítógép!
Az 5D lemez írása során egy ultragyors, úgynevezett femtoszekundumos lézert használnak. Ez hasonló a CD-k írásához használtakhoz, csak itt a lézer a fény impulzusokat a másodperc egy quadrillion része (10-15) alatti időközönként bocsájtja ki. Az így létrehozott pontok – amelyek az adatot jelölik – három egymás fölötti rétegben kerülnek rá a lemezre, nagyjából 5 mikrométer távolságban (0,005 milliméter). Az öt dimenzióból három már megvan, hiszen adott a három réteg. Ehhez jön még a pontok mérete és orientációja a rétegeken belül. Persze, ezt egy mezei számítógép segítségével nehezen tudnánk használni. Az írás során létrejött nanostruktúra megváltoztatja a lemezen áthaladó fény polarizációját, amelyet így csak különleges fénymikroszkópok és polárszűrők segítségével lehet “beolvasni”. Plusz amellett, hogy nem karcolódik össze, akár 1000°C foknak is ellenáll.
/cdn0.vox-cdn.com/uploads/chorus_asset/file/6049051/Eternal_5D_data_storage_by_ultrafast_laser_writing_in_silica_glass_copies_of_Magna_Carta_Kings_James_Bible_The_Universal_Declaration_of_Human_Rights_and_Newton_Opticks.0.png){kind=link}
A technológia hétköznapi felhasználásra valószínűleg túl drága lenne, és ember legyen a talpán, aki ennyi adatot felhalmoz magának egy emberöltő alatt. Ezért az elsődleges célcsoport különböző könyvtárak, múzeumok és más olyan helyek, mint a Facebook vagy a Google, ahol tényleg (nagyon) sok adatot kell tárolni.
Bár a cuccot már 2013-ban bemutatták, ma már sokkal hatékonyabban működik és több infó tárolására képes. A kutatók persze már kipróbálták, és olyan dokumentumok kerültek rá, mint a Magna Carta, a Biblia vagy – stílszerűen – Newton Optika című munkája.
Aabid Patel, a kutatásban részt vett hallgató a Verge-nek meglehetősen magabiztosan nyilatkozta:
Mindent le tudunk kódolni. Nincsenek korlátok – csak adjátok ide a fájlt, és mi kiírjuk.
A cikket Dávidnak ajánlom, akit ez nagyon érdekelt és kötelezett a megírására.
Mi ez a képen, aminek használatára még a tűzoltók is buzdítanak?
Miért szeretjük annyira bosszantani a másikat?
Mik ezek a hátizsákos galambok?
About The Author
Elmagyaraznad azt az ot dimenziot?
Ha harom kozonseges CD-t osszefogok az is ot dimenzios adattarolo? Az elso harom, hogy melyik CD-n van, es minden CD-n van ket dimenzio…?
A pontok merete is egy dimenzio? A CD-n is lehetne kulonbozo hosszusagu vonalakat egetni, az nem uj dimenzio, pusztan arrol van szo, hogy nem kettes szamrendszert (0 es1), hanem mast hasznalunk (ahanyfele meretu potty van, annyifelet, pl 0,1,2,3,4 meteru pottyok eseten az otos szamrendszert.) De lehet 16 fele meretu potyy is, a kozismert hexadecimalis szamok. Meg ha hexadecimalis, vagy akar szazas szamrendszerben irunk le valamit, az is ugyanugy egy dimenzio (egy szamertek), mintha binarisban irnank le ugyanazt a szamot.
Divatszo lett a dimenzio.
Hm?
Az eletidejevel is ketsegeim vannak (bar egyikunk sem fogja tudni ellenorizni). Az uveg ugy folyadek, lassan, de folyik (peldak ra a regi templomok uvegei, lassan csorognak lefele, nehany szaz eves idotartam alatt is valtozik a formajuk)… ha elgorbul az adattarolo, akkor uj dimenziok keletkeznek benne… a regie meg eltunnek. 🙁
A CD-vel nem az a baj, hogy karcolodik… az, hogy a lezerrel beleegetett jel kifakul. Errol nem volt szo.
Akkor menjünk sorba:
– Ha összefogsz három CD-t, akkor lényegében igen, három dimenziós lesz. Az üveglemezt is valahogy így kell elképzelni, talán annyi különbésggel, hogy itt nincs éles határ a három réteg (CD-k) között.
– Az másik két dimenziót a pontok nagysága és az egymáshoz, valamint a rétegekhez viszonyított helyzete adja. Ezt ennél pontosabban nehéz lenne megfogalmazni. A “dimenzió” pedig nem divatszó, egyszerűen ez írja le jól ezt a jellemzőjét, de mondjuk mondhatnánk azt is, hogy 5 különböző “szinten” történik az adat tárolása (ellentétben a CD-vel, ahol kettő). A CD esetében hiába hosszabb vagy rövidebb egy pont, attól még a pont megléte vagy hiánya számít. Fölösleges hexadecimálisokba belemenni…
– Nem hinném, hogy a cucc kitalálóinak el kellene magyarázni, hogy milyen fizikai tulajdonságokkal bír az üveg. Nem véletlenül választották ezt alapanyagnak. Persze, ez a szám jól hangzik, el lehet sütni és nyilván senki nem fogja tudni ellenőrizni. Higgyük el nekik.
Remélem sikerült válaszolnom.
Koszi a valaszt.
Az elettartam: nem hiszem el. Ilyen idotartam nem josolhato sok nagysagrendnyi hiba nelkul. Egy ev alatt kene kimerni 1/13.5 milliard resznyi torzulast, nem realis. Egy atom atmeroje 0.1-0.5 nm egy egymeteres uvegkockan evi 0.074nm meretu torzulast kene merni, egy atom meretenel kisebb valtozast, tobb tizedesjegy pontossaggal… vicc.
A dimenziok: fenntartom, hogy divatszo a haromnal tobb dimenzival valo manipulacio.
Az uvegkocka harom dimenzios, es ebben mar benne van a pontok helye a retegekhez es egymashoz kepest.
Ugye vannak ketoldalas DCD-k… nem nevezzuk oket harom dimenziosnak.
A pontok merete nem uj dimenzio: ha egy papirlapra kulonbozo meretu pottyoket rajzolsz, attol az meg ket dimenzios marad. Kinevetnenek, ha haromdimenziosnak, vagy plane negy dimenziosnak nevezned.
Latom, hogy a szakmai cikkben is ot dimenziosnak nevezik, ott 3 egymas folotti retegben irtak.
Akkor a konyv a kezemben 425 dimenzios (420 lap, ket oldal, es minden oldalon 2 dimenzios mintazatban ketdimenzios betuk (a beti helye is 2d, es a betu alakja is 2d) 420+1+2+2=425 dimenzio.
😉
Mindenesetre koszi a cikket, valoban erdekes adattarolasi mod, ugy velem a nagy adatsuruseg nem a harom egymas folotti retegnek, es nem a pontok valtozo meretenek kozonheto, hanem annak, hogy sokkal tobb pontot tudnak beleegetni, lehet, hogy kisebbek a pontok, kozelebb vannak egymashoz, mint egy CD-n vagy DVD-n, vagy a merevlemezen.
Vagy (most kezdek megvilagosodni?) arrol van inkabb szo, hogy nem binarisan irnak, hanem tobb kulonbozo “betuvel” tudnak irni es ezert kevesebb karakterrel irhato le ugyanaz az informacio?
Ez a szo “adattarolas” igy irhato le hexadecimalisan “61 64 61 74 74 61 72 6f 6c 61 73 0d 0a” es igy binarisan “01100001 01100100 01100001 01110100 01110100 01100001 01110010 01101111 01101100 01100001 01110011” azaz a kulonbozo betuk hasznalataval tomorebben elfer az informacio.