A csótánytej lehet a jövő szuperélelmiszere
Egy pár, valószínűleg laktóz intoleráns-paleo kutató fogta magát és megfejt egy pár csótányt.
Persze nem a szó szoros értelmében, de majdnem. Egy indiai kutatóintézetben olyan kristályszerkezetű fehérjét sikerült létrehozni, mint ami a csótány bélrendszerében is megtalálható.
Nem minden csótányfaj képes rá, hogy ilyesmi undorító dolgot hozzon létre, de a különböző kutatásokhoz használt és közkedvelt faj, a Diploptera punctata mondjuk pont de. Amellett, hogy elevenszülő, a kicsinyeit ezzel a tejszerű fehérjével táplálja.
Úgy kell elképzelni, mint a hétköznapi tejet, csakhogy egy ilyen kis kristálynak háromszor annyi az energiatartalma, mint ugyannyi mennyiségű bölénytejnek mondjuk (azért bölénytej, mert ennek alapból magasabb a kalóriatartalma, mint a sima tehéntejnek). Ez egyáltalán nem utolsó szempont, ha a Föld rohamosan növekvő népességét vesszük, vagyis inkább az ezzel járó rohamosan növekvő éhes szájak mennyiségét.
És ez itt a lényeg!
Azt könnyen beláthatjuk, hogy csótányt fejni igen nehéz feladat. Pláne, hogy nincs külön tőgye, hanem le kéne nyúlni a száján keresztül a középbeléig és onnan előhalászni valahogy a tápláló nedűt. Épp ezért a kutatók inkább azokat a géneket keresték meg, amik ezt a fehérjekristály komplexet kódolják, ami alapján aztán mesterségesen is létre lehet hozni ezeket.
Ráadásul tudnak még egy dolgot:
A kristályok szinte teljes élelmiszernek tekinthetők: van benne fehérje, zsír és cukrok is. Az összes fontos aminosav kódolva van a fehérjekomplex szekvenciájában!
– nyilatkozta vidáman az indiai Sanchari Banerjee, a cikk egyik szerzője.
Ráadásul, ahogy emésztődik a csótánytej és a benne lévő kristályszerkezet komplex, úgy egyre több fehérje és másféle anyag is jut ki belőle, szóval egyfajta időzítő mechanizmust is tartalmaz, a lebontás függvényében.
Persze itt a fejlett nyugati társadalomban vajmi kevés szükségünk van a csótánytejre. Olyan területeken viszont, ahol nagyobb a szegénység és esetleg éhezés is felüti a fejét, nagy szükség lehet rá, hiszen gyorsan és könnyen lehet vele pótolni a szükséges energiamennyiséget.
(Én azért kérnék egy bögrével. Valami pókféléből kinyert kakaóval biztos világbajnok frissítő.)
Hogyan moss kezet helyesen? Itt a válasz!
Az egyetlen toll, amire valaha szükséged lehet
Megérkezett a Braille okosóra!
About The Author
Ne komolytalankodjatok. Mashol is olvastam ezt a marhasagot, nem kene kritika nelkul atvenni.
Feherjekristaly?
Akkor szilard anyag, nem folyadek, nem tej.
Feherjekristaly amiben zsir es cukor van??
“A kristályok szinte teljes élelmiszernek tekinthetők: van benne fehérje, zsír és cukrok is. Az összes fontos aminosav benne van a szekvenciában!”
“Ráadásul, ahogy emésztődik a tejben lévő kristályszerkezet, úgy egyre több fehérje és más anyag jut ki belőle, szóval egyfajta időzítő mechanizmust is tartalmaz.” – ahogy oldodik ugy egyre tobb anyag jut ki belole… ez ugye minden szilard anyagra igaz…
“egy ilyen kis kristálynak háromszor annyi az energiatartalma, mint ugyannyi mennyiségű bölénytejnek” – nagy szam… a tejnek ugye kb 90%-a viz, csak a maradek 10% hordoz energiat… miert nem vakami szilard taplalekhoz hasonlitjatok???
100g tej 66 kcal (akkor a feherjekristaly kb 200 kcal) 100g szalonna meg 2000 kcal… 100g rizs 1400 kcal van olyan nagy szam a 200 kcal csotanyfeherje? Ugye nem.
Miert nem az asvanyvizhez hasonlitjak a kaloriatartalmat, ugy meg nagyobb szamot irhatnanak…
http://journals.iucr.org/m/issues/2016/04/00/jt5013/
A “csótánykicsinyek” táplálásában van szerepe. Ilyen értelemben vehette át mindenki a “tej” elnevezést. Másrészt maguk a kutatók nyilatkoztak róla tejként – értelemszerűen ebben a kontextusban.
„Recent developments in micro-crystallography techniques and the advent of X-ray free-electron lasers have allowed the determination of several protein structures from crystals grown in cellulo. The data revealed glycosylated proteins that adopt a lipocalin fold, bind lipids and organize to form a tightly packed crystalline lattice. A single crystal is estimated to contain more than three times the energy of an equivalent mass of dairy milk. This unique storage form of nourishment for developing embryos allows access to a constant supply of complete nutrients. Notably, the crystalline cockroach-milk proteins are highly heterogeneous with respect to amino-acid sequence, glycosylation and bound fatty-acid composition.”
Koszi, lattam a szakmai cikket, es most mar a CNN is hozza… Bocs, de ez lejaratasa a tudomanynak, akkor is ha ezt eloszor az indiai szerzok kovettek el.
Ossze-vissza beszelnek (irnak) es irrelevans osszehasonlitasokat tesznek.
Azt aláírom, hogy a csótánytej bölénytejjel való összehasonlítása lehet, hogy szenzációhajhászabb, mintha pontos elemzéseket tártak volna a közvélemény elé. Viszont Hapci megadta az eredeti folyóiratcikket is forrásként, akit bővebben érdekel, ott utánajárhat.
A tudomány lejáratásának nem nevezném. Talán tudománykommunikációs túlkapásnak. 😉
Elsosorban az eredeti folyoiratcikkre vagyok merges, ok jaratjak le a tudomanyt. Egy sokadrangu szuk szakmai kornek szolo (krisztallografiai) lapban megjelent cikk. Mivel ilyen hatasvadasz modon talaltak a szerzok, mindenfele errol olvasni… igazabol szakmai erteke, biologiai jelentosege majdnem nulla. Nem kene terjeszteni.