A tudomány alapjaiban való megrendülése

Korábban volt már pár adás, ahol voltak csúsztatások. Néha egész kisiklások is. De ez most más. Most alapjaiban inog meg a világrend.

Szeretek emailt olvasni. Kapok is szép számmal (igaz, ez relatív). Az emaileket témájuk szerint a következő csoportokba lehet osztani:

  • Témaajánlás – Ha valakinek van egy kísérlete, szívesen megosztja. Ez jó. Már csak azért is, mert örülök, hogy ha valaki tud valami érdekeset, arra szeretné felhívni mások figyelmét is. [Én is ezt teszem – remélem.]

     

  • Jutúbvideó – Ha valaki lát egy érdekes jelenséget valami videómegosztó oldalon, megírja. Ez is jó, bár igazság szerint, többnyire ugyanarról az 5-6 videóról van szó. Mivel szeretek mindenkinek válaszolni – és ez néha sok idő meg energia – bevallom, gyakran a kopipészt nevű nagy varázslót hívom segítségül…aztán kicsit személyre szólóbbra tervezem a választ. A gyakoribb jelenségek:

    I
    nstant jég I. (Na-acetát túltelített oldatával való ökörködés. Szép, érdekes, látványos, nekem még egyszer sem sikerült. Mihelyt meg tudom csinálni normálisan, lesz a Szertárban is.)



    Instant jég II.
    (Ez túlhűtött víz, mihelyt van jégmag, ami körül a jégkristályok kialakulhatnak, rögtön megfagy az egész. Gyönyörű. Fenomenális. Brilliáns. És egyéb jóságok. Ja, és nem kell feliratozni. Viszont erre is igaz, hogy macerás, itthon még csak véletlenül sikerült eddig. Vö. Instant jég I.)



    Kukoricapattogtatás mobillal
     (Gyönyörű. Látványos. De azon túl, hogy egy vírusmarketing kampányhoz készült film, túl sok alapja nincs. Valószínűleg egy mikrosütőből kiszerelt magnetront pakoltak az asztal alá, és így pattogott ki a kukorica.)



    Világító üdítő
    (Kamu. A srác valszeg luminolt tesz a cukrozott lónyálba, és úgy önti hozzá a hidrogén-peroxidot. Az a reakció valóban fényt csihol. Szép szóval kemilumineszkál. Én is próbáltam. Szétvágtam pár világító rudat, hozzányomtam az üdítőhöz, bele a hákettőókettőt, és…az egész lakás ragyogott, csak az üdítő nem. Oknyomozás folyt, eredmény megvan, de a sötétben takarítással járó macera után még gyűjtöm magamban az energiát a következő etapra.) 



    Sötöbö.

     

  • Gratulációk Huh, hát ezek tényleg nagyon jól esnek. Ilyenkor úgy érzem, hogy van értelme csinálni a blogot. Csak ezt nem merem nagyon hangoztatni.
     
  • Kritikák – Néha rosszul esnek, de egy kis morfondírozás után belátom, hogy valóban több szem többet lát. Szóval tanulok belőlük. Ezek nyomán csiszolgatok a dolgokon folyamatosan – már amennyire a lehetőségeim engedik. Szóval köszönöm. (Van néhány kevésbé építő jellegű kritika is. Ezek rendszerint igen rövid emailek vagy hozzászólások, indokolás nélkül. Az íróiknak ezúton is szeretném kifejezni szívélyes üdvözletemet.)
     
  • Kérdések – Többnyire természettudományos jelenségekkel kapcsolatban vannak kérdések. Amennyire tudok, válaszolok. Ha nem tudok kapásból, megpróbálok utánanézni. Volt már adás, ami azért került be, mert valaki egy kérdéssel felhívta rá a figyelmemet. De azért hozzáteszem, nem biztos, hogy én vagyok a legkompetensebb (hú de szép szó!).
     
  • Mikor lesz már a következő? – Szándékosan hagytam ezt a végére. Mert ez olyan gáz. Mentegetőzni kell. Sok volt a munka, bedöglött a gép, satöbbi. Ez még akkor is vérciki, amikor tényleg így van. (Egy csúszást leszámítva tényleg így volt.) A csúszásoknak egy különleges esete azonban, amikor 

ALAPJAIBAN RENDÜL MEG A TUDOMÁNY

Hát akkor jöjjön egy kis kulisszatitok: Ma szokás szerint beállítottam a fényket, elővettem az állványt, rátettem a kamerát, és hadd szóljon! Felvezető szöveg, magyarázat, elköszönés. Amit közbe ékeltem volna jelenséget, ezután következett. Rutinügy. Rengetegszer bemutattam már. Annak idején kaptam rá magyarázatot. Ezt többször, többen meg is erősítették. És akkor, amikor saját magamat láttam a kontrollképernyőn, rádöbbentem, hogy a magyarázat nem lehet igaz. A jelenség működik, de tuti, hogy az nem állhat a hátterében, amit eddig hittem. Szóval a projektet lefújtam. Elővettem pár másik gondolatot, de azok vagy macerásak voltak, vagy nem voltak kéznél. Leültem hát a gép elé, és elkezdtem írni egy igen hosszúra sikerült mentegetőzést. És itt tartunk most…

 

Ha tetszik, amit csinálunk, támogass minket Patreonon! Köszönjük.

Zsiros László Róbert

Tudománykommunikációs felderítő | Edutainer | A Szertár alapítója