Még nincs meg az Alzheimer-kór ellenszere, de az egerek már quake-eznek

Elég, ha annyit mondunk, hogy az e heti vendégünk egy jó humorú orvos, matematikus, de mindenekelőtt agykutató? Hangya Balázzsal az MTA-KOKI egyik kutatócsoportjának a vezetőjével beszélgettünk agyakról, rágcsálókról, döntéshozatalról és high-tech sufnituningról. 

01’05” Még ezen a héten elmondhatjátok a véleményeteket ezen a kérdőíven. Amit ezúton is köszönünk.

02’29” Az e heti vendégünk Hangya Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében működő Lendület Rendszerneurobiológia Kutatócsoport vezetője. Mi az a rendszerneurobiológia (systems neuroscience)? És mitől új? Vagy mitől nem új? A Lendület programról itt olvashattok.

04’35” Miért végezzünk Magyarországon alapkutatásokat? Miért ne hagyjuk ezt meg más, tehetősebb országoknak?

05’31” Azért az agykutatás és neurobiológia Magyarországon eléggé ott van! Miért is?

06’16” Hogy kerül egy orvos-matematikus egy agykutató csoportba PhD-zni? Aztán egy genfi parti után hogy jut el a Cold Spring Harbor Laboratory-ba kutatni?

11’18” A rágcsálókogníció tudománya. Mire lehet megtanítani egy patkányt? Miért bizonyultak jobb kísérletni alanynak rágcsálók, mint egy főemlősök?

A megölt egér se nem figyel, se nem tanul.

15’37” Milyen sejtek vesznek részt a figyelemben? Mik azok a kolinerg sejtek és hogyan vizsgálják őket?

17’30” Az optogenetika rejtelmei közérthetően.

20’35” Milyen sejtek vesznek részt a(z asszociatív) tanulásban? A pavlovi és az operáns kondicionálás.

22’15” A sajtó és a kattintásvadász címek. (Itt jegyezzük meg, hogy mi egyeztettünk Balázzsal az adás címéről.)

24’00” Mi köze az egerek tanulásának az Alzheimer-kór leküzdéséhez? (Nem, az Alzheimer ellenszere még nincs meg.) Milyen egy Alzheimer-modell egér? Pre-klinikai és klinikai kutatások.

26’17” Hogy néz ki a kutatócsoport munkája? A high-tech sufnituning jelentősége. Az említett Champalimaud Alapítvány kutatóintézete így néz ki.

Össze van építve az olcsó LEGO a még olcsóbb játék autóval, a nem túl drága Arduinóval, meg esetleg egy ezer dolláros lézerrel. […] De sokszor az kell, hogy egy adott feladatot a leghatékonyabban, és egyben legköltséghatékonyabban beállítsunk az egereknek.

32’20” Mennyit segít Balázsnak a matematikusi háttér az agykutatásban?

33’10” Hogyan hozunk döntéseket. Ráfér (már) a kahnemani elméletre a (felül)bírálat. (A Nobel-díjas Daniel Kahneman és Amos Tversky elméletére utaltunk. A hivatkozott könyvet itt találjátok.) Mennyire jó a bennünk élő statisztikus? Mennyire biztos magában az agyunk? A jeldetekciós elmélet (signal detection theory).

39’16” Kezdődjön a kvíz!

40’05” Első kérdés: Melyik FPS (first person shooter) videójátékot használták fel arra, hogy az egerek számára virtuális valóságot hozzanak létre?

42’35” Második kérdés: Melyik érzékszervünk végez Fourier-transzformációt? (Békésy György, Nobel-díjas kutatóra utalunk. Egyben azt is megbeszéljük, hogy tudjuk elkülöníteni az egyes hangszerek hangját.)

44’15” Harmadik kérdés: Melyik jármű sebességéhez áll legközelebb az ingerületvezetés?

45’29” Negyedik kérdés: Hány hatóanyagot engedélyeztek eddig Alzheimer-kór kezelésére?

(A podcastben Morgantj Café Connection (CC 3.0) zenéjét használtuk fel.)

Ha tetszik, amit csinálunk, támogass minket Patreonon! Köszönjük.

Zsiros László Róbert

Tudománykommunikációs felderítő | Edutainer | A Szertár alapítója