A gégecső hangja
April 8, 2009
A mai kísérlet nem kis terekre lett kitalálva, viszont óriási előnye, hogy mindössze egy gégecsőre van hozzá szükség.
Egy kis gégecső, egy kis Bernoulli, egy kis hangtan.
About The Author
RbLc
25 Comments
Csövi!
Nulla másodperce a videó! 🙂
Javaslom a videókat a Youtube-ra is tedd fel. Én ott hamarabb meglátom egyrészt, másrészt legalább az egyik helyen elindul majd.
nem tölti be:(
Nekem sem sajna 🙁
A probléma valós. Tudomásul vettem. Dolgozom az ügyön.
Újra feltöltöttem. Nem tudom, működni fog-e most. Ha nem, este felteszem jutúbra, és próbálok rájönni, mi az indahiba.
Kitartás!
Javaslom a Vimeo.com-ot is, bloggerek eleg gyakran hasnzaljak (video minoseg, gyors).
nagyon jó volt ez a video is. sajnos pér hete cseréltem a zuhanyzó alatt a csövet és elfelejtettem kipróbálni.
Nem lehet, hogy ebbe belejatszik a centrifugalis ero?
Tök jó ezt kér volt kihagyni
UI:szerintem ne használtan próbáljátok ki, mert kezdhetsz takarítani:P
,,sajnáljuk, nem elérhető” 🙁
@Benkő Pál: de hát nekem most igen… másnak se jön be???
Mukodik!
@Benkő Pál: http://www.youtube.com/watch?v=7_V5uNE3bvU
Adrián, kösz a linket, így működik!
beágyazva továbbra se 🙁
szerintem nem kellenek hozzá a bordák,
sima csővel is ugyanúgy adna hangot, ahogy egy fuvola (vagy egy sima sörösüveg) is ad.
Na igen, úgy már érdekesebb (sörösüveggel)!
Köss egy madzagot egy üres sörösüvegre és pörgesd meg a fejed fölött! Érdekes dolgot fogsz hallani…
(Viccesebb kedvűeknek: nem, nem azt, hogy JAJJ,
A SÖRÖM !!! TEDD LE AZONNAL !!!)
A hatás sokkal izgalmasabb, ha némi vizet is teszel bele. Próbáld ki!
én ezt reggel tusolás előtt szoktam csinálni, gégecső nélkül, igaz, hangot nem ad
Lehet, hogy csak nem gondolkozok, vagy nem figyeltem valamire, de miért nincs átmenet a hangok között, miért csak adott hangközönként szólal meg a cső? Van köze a nyitott síphoz?Ezek az örvények megkavartak egy kicsit…
Zs.L.R.:most egy kicsit rászálltál erre a nyomásos Bernoulli témára:)
Hajrá!!!!
Engem is érdekelne, hogy miért oktávokat vált. A fizikatanárom nem tudta. (Egyébként furulyán is megfigyelhető ez az oktávosdi, ha erősebben fújod. (Átfújásnak hívják, főleg a népi hangszerek között használják.))
az alaphang felhangjait halljuk, többnyire a
negyediket, mikor Laci (Robi?) lassít, a harmadikat, és egyszer szólt, nagyon halkan, a második. az alaphangot nem hallottam.
és azért csak ezeket halljuk, mert ezek az állóhullámok tudnak létrejönni: egész darab hullámnak kell beleférnie a cső kétszeresébe.
@Benkő Pál: Ööö… nem egész darab félhullámnak? (Bocs a kötekedésért 🙂
a csőbe egész darab félhullámnak, a cső *kétszeresébe* egész darab hullámnak.
@Átokfajzat: pfff =))
@loogus: @bfabry: bocs a “megzavarásért”. azt hiszem, ez az. de valszeg a fél-egész-kétszeres állóhullámosok jó magyarázatot tudtak adni a kérdésre 😉
Namost, ha az egész hullámnak kellene beleférnie a csőbe, akkor eleve sokkal nagyobb cső kellene. Másrészt még meg sem haltam ;-o