Második generációs instant jég
A cím két okból is indokolt: egyrészt valóban instant jég (hó) képződik, másrészt várhatóan ezt is annyian fogjátok majd kérni, mint az “instant jeges” kísérletet. Ennek próbálok most elébe menni.
Egy igen izgalmas kísérletes videót ajánlott nekem ma valaki. Rácsodálkoztam. Aztán jött még egy levél ugyanerre a videóra mutatva (bár másik videómegosztón), majd egy harmadik. Terjed mint a vírus. Vessünk is rá nyomban egy pillantást:
Kamu?
Az első kérdés, ami felvetődhet, hogy trükkről van-e szó. Nem kizárt, de szerintem nem lehetetlen a jelenséget előidézni. Annak az esélyét, hogy egy manipulált felvétellel állunk szemben csökkenti, hogy különböző videókat lehet találni a témában a neten, ezek mindegyikében más-más beállítások láthatók. Nem igazán valószínű, hogy ezek mindegyike trükkfelvétel lenne.
Nézzük “valós időben”, hogyan fut végig az agyamon a kísérlet:
Ha nem kamu, akkor mi?
Kapásból a Mpemba-hatás jutott eszembe (röviden: megfelelő körülmények között a forró víz gyorsabban fagy meg, mint a hideg), hogy talán ennek egy szép megnyilvánulásáról van szó.
Aztán elképzeltem, mi történik a vízzel, ahogy elhagyja az edényt: valószínűleg cseppekre szakad szét (ezt otthon ki lehet nyugodtan próbálni a nappali közepén – akár vörösborral is!). A cseppek összefelülete pedig jóval nagyobb lesz, mint a kübliben levő vízé, tehát nagyobb felületen fog párologni is. A kísérlet szempontjából nagyon fontos, hogy forró vizet használ a csaj: ez ugyanis sokkal gyorsabban párolog, mint a hideg.
Tehát a víz párolgását már két tényező is segíti: a felszín és a hőmérséklet. Itt jön a másik fontos elem, a fogvacogtatóan farkasordító, rettentetes hideg (mínusz 30-40 °C). Ezek a szétfröcsögött-párolgott apró cseppecskék azonnal jéggé fagynak, és ez látszik sűrű hóesés formájában.
Helytálló?
Elméletet gyártani szép, de mit mond róla a szakirodalom? Bevallom, ennek nem jártam utána, mindössze a neten böngészve kerestem érdekességeket. De legalább megvan a házi feladat!
Videók mellett kísérletleírások is vannak szép számmal. Ez például alátámasztja az érvelésem, megtoldva azzal, hogy a víz tisztasága is sokat számít (valóban, erről megfeledkeztem!). A jégképződés az extrémihiperszupertiszta vízben csak lassan indul meg. Minél több jégképző mag van viszont a vízben, annál könnyebben megindulhat a fagyás. Célszerű tehát nem desztvizet használni. Ja, és a leírás szerint elegendő a -20 °C körüli hőmérséklet is. Az még tán nálunk sem kizárt néha…vagy hogy stílszerű legyek, hébe-hóba.
Na és szerintetek?
Csak hogy a közös(ségi) gondolkodás medrébe tereljem az agymenésemet, itt a házi feladat: szerintetek mi a helyzet, mivel lehet még kiegészíteni a magyarázatot? Tessék irodalmazni! Esetleg ha valakinél épp lefagy a lónak a szarva, kivihetne egy bögre forró vizet és egy kamerát.
(Update a számítógép projekthez: ma sikerült végre beadni a gépemet szervízbe, remélhetőleg meg tudják javítani, és akkor jövő hét végén jön végre az új Szertár videó is.)
About The Author
soseseha annyit jelent: egyseszer !
Hallottam már a Mpemba-hatásról bár nem gondoltam volna hogy ezt így meglehet csinálni. Egész érdekes, gondolom most már minden szertár rajongó szeretne legalább -30 fokot 🙂
@ehe e z: bocs, ezt nem vágom. elírtam valamit?
lehet rosszul érzem, de nem ugyanigy mukodnek a hóágyúk is? hogy most ~10C-rol indul a viz vagy ~100C-rol, nem számithat olyan sokat. még esetleg azt lenne érdemes átgondolni, mennyit gyorsit a dolgon az, hogy ha gyorsan ontjuk ki? (mi lenne, ha lassan ontenénk ki a vizet…? jo eséllyel nem volna ilyen látványos:))
Érdekes kísérlet, de sajnos idén már nem nagyon tudnám kivitelezni/kipróbálni. Talán majd jövőre, vagy Oroszországban ;).
Minusz 30 fokban a leányzó sapka és kesztyű nélkül, és még a lehelete sem látszik miközben beszél, tehát szerintem KAMU!!
A legegyszerűbb laikusként talán nem is vizet önt ki, hanem mondjuk nitrogént…
Hali!
Szerintem nem folyékony nitrogén, legalábbis a Fődemonstrátor Úr kísérleteiben nem így szokott kinézni a duplafalú edénykében sem a lötty, mint a videón látható teáskancsóban, hanem brutálisan forrni szokott.
Laci elméletéhez annyit tennék hozzá (amúgy szerintem helytálló), hogy a kancsóból kilöttyintve a vizet, az meglehetősen nagy sebességre tehet szert a környező levegőhöz képest (avagy a környező levegőnek nő meg a sebessége hozzá képest ;D), és mint tudjuk áramló közegekben lecsökken a nyomás, ami szintén kedvező a párolgás szempontjából.
Hát ez kurvára tudományos megközelítés: “Bevallom, ennek nem jártam utána, mindössze a neten böngészve kerestem érdekességeket. A kamu-teóriát megdöntheti, hogy számtalan videót lehet ezzel kapcsolatban találni.” – Valahol itt elvesztette a szertár a hitelét.
Lehet csak én vagyok vele így, de sztem az nem hó hanem “köd”, aminek még van is értelme, tekintettel arra hogy nagyon forró vizet nagyon gyorsan nagyon hideg közegben oszlatunk szét.
Tud valaki egy jó hűtőházat hogy kipróbáljam?:)
Keresni kell egy mélyhűtött raktárat a kísérlethez és simán kiderül hogy kamu e vagy sem. Bizonyos helyeken -25 -30 közé lehűtik a raktárat. (pl Gyál – Tesco raktár)
@Kz: a köd az víznemű anyag diszpenziója légneműben, itt az a poén, hogy a köd megfagy, füst lesz belőle, amit hónak hívunk köznyelvben:)
http://ismeret.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=51276
http://miert.webclub.hu/kerdesek/cimke/kondenzcsik
http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kidb/0/10859/2
http://www.sielok.hu/rovat/sitechnika/cikk/snowmax-snowbox-snowmagic/
Ezek talán segíthetnek.Az utolsó linknél megemlíti a harmatpontot is, valamint rámutat a páratartalom fontosságára.Jó olvasgatást.
Szia – riadtan kattintottam a linkre, hátha az én korábbi magyarázatom vezetett félre:
http://trkupa.blog.hu/2008/03/31/a_masodik_feladatsor_megoldasai
Azóta kipróbáltam a dolgot, de csak mínusz pár fokban, mert több nem állt rendelkezésre. A dologban semmi különös nincs, minél forróbb a víz, annál jobban párolog, valamint minél nagyobb a felülete, és minél szárazabb a levegő. A forró víz eleve “gőzölög” hidegben, azaz a távozó pára lehűlve apró – ezért igen lassan eső, gyakorlatilag lebegő – vízcseppekké áll össze, azaz köddé. Ha fellöttyintjük, akkor a sok apró cseppnek nagy lesz a felülete, tehát igen gyors lesz a párolgás: bazinagy gőzfelhő keletkezik.
Hogy a gőz mikroszkópikus cseppjei megfagynak-e – hát előbb-utóbb biztos, de ez szemmel -bőrrel nem igazán észlelhető, ahhoz túl kicsik a cseppek.
A különösnek nevezhető jelenség igazából az, hogy a kánikulai hasonló löttyentéshez képest mintha kevesebb víz esne a földre, több marad a levegőben.
És ahogy az anktariszi videót elnézem, ott már szinte alig esik valami a földre:
http://www.youtube.com/watch?v=jaCW1AHfcYw&feature=player_embedded
(2 percnél)
“A hidegtől gyorsabban párolog, WTF?” -szóval ez lenne a meglepődés tárgya.
Ennek magyarázata az, hogy a párolgás a távozó és a visszaérkező részecskék KÜLÖNBSÉGE. Melegben több pára van a levegőben (fülledt melegben még több), fagypont környékén pedig szinte semmi – (mert kisebb a víz egyensúlyi gőznyomása).
Ami a belinkelt magyarázatot illeti, ez képtelenség:
“Hot water evaporates more quickly than cold water; that quicker cooling effect makes the ice shell form more quickly at the surface of each drop.”
Szóval a forró víz gyorsabban párolog, tehát gyorsabban hűl, tehát gyorsabban létrejön a jégburok a cseppecskék felszínén. Azért képtelenség, mert nem lehet átugorni hőfokokat: a forró csepp köteles először szobahőmérsékletű lenni, így nem fagyhat meg előbb, mint egy szobahőmérsékletű. Az viszont igaz, hogy több megy el belőle, tehát KISEBB szobahőmérsékletű csepp lesz a maradék, aminek nagyobb a felület/térfogat aránya, így jobban hűl, és tovább is, mert lassabban esik.
Tehát a legfontosabb része a magyarázatnak – most már tudom -, hogy hidegben kisebb a levegő abszolút páratartalma, tehát a párolgás jóval gyorsabb.
>Nagyon szakállas kísérlet amikor az oroszok bemutatják, hogy kiöntik a vizet nagyon hidegben, és mire leér, megfagy.
-Na erre mutass videót 🙂
(Képtelenség, kölcsönhatásról van szó, az eső víz hűl, a levegő felmelegszik. Ha nem porlasztod szét a vizet, hanem sugárban öntöd, akkor olyan kis tömegű levegővel hat kölcsön, hogy még -400 fokos levegővel se viszed fagypont alá a vizet, pedig olyan hideg elvileg se létezhet.)
Nem kamu gyerekek.
Én is megcsináltam itt Kanadában. Elég a meleg víz is, nem kell hogy forró legyen. És egyből hó lesz belőle, nagyon állat kis kisérlet.
nem ertem mi ebben a meglepo hogy ho lesz ebbol: viz + hideg levego
most akkor ha egy izzo vasra vizet ontok es goz keletkezik azon is meg kene lepodni?
@Mikael: Hali! Hát azon nem lepődnénk meg, ha izzó vasra vizet öntve gőz halmazállapotba megy át (habár egy kicsit mégis, tessék gondolni arra hogy mi történik, ha pl a vasaló talpára egy sepp vizet juttat az ember kísérletező gyermeke), a sokkal nagyobb érdekesség az lenne, ha mondjuk 600-700 fokos levegőbe hideg vizet löttyintve az egész gőzzé válna (normál légköri nyomáson).
@zak: Hát, ha a hitelét nem is vesztette el, tény, hogy nem a legtermészettudományosabb alapon történő érveléstechnika :D.
Írtam egy hosszabb hozzászólást is tegnap, de azóta is moderációra vár.
>nem ertem mi ebben a meglepo hogy ho lesz ebbol: viz + hideg levego
Igazából az a meglepő, hogy ha a forró vizet mínuszokban löttyinted fel, akkor kevesebb víz ér földet, több marad a levegőben, mintha nyáron tennéd ugyanezt.
A meglepődés tárgya tehát valami olyasmi kéne legyen, hogy:
A HIDEGTŐL JOBBAN PÁROLOG, NINCSAK!
(Nicsak helyett tegnap egy másik szót írtam, lehet hogy azért vár moderációra?)
@Csavarhúzós: Nem azert vart moderaciora. Ha linkek vannak a hozzaszolasban, gyakran fuggobe teszi. Mihelyt tudom, engedelyezem ezeket, de nem vagyok 24 oras ugyeletben…
@relli: Azota valtoztattam a szovegen, hogy egyertelmubb legyen. Termeszetesen nem a Youtube videokat szantam termeszettudomanyos bizonyiteknak. Elegant szerencsetlenul fogalmaztam, ez teny…. =)
Ehh, épp most találtam meg a wins.failblog.org -on. Első gondolatom volt,m hogy beküldjem neked, de úgy látszik, más is olvasgat arrafelé! 😀
Totál laikusként állok hozzá a kérdéshez, mert totál laikus vagyok:
Ha kiöntjük a pohárból a benne lévő forróvizet, azok cseppekben állnak össze.
Mivel nagy a hőmérséklet-különbség, azonnal megindul a párolgás, viszonylag hevesen.
A párolgás következtében a vízcseppek veszítenek a súlyukból, és mivel lendület=tömegXsebesség, a tömeg csökkenésével nő a sebesség (remélem nem mondok hülyeséget, ha nem tévedek így működnek a hajtórakéták), így a vízcseppek felgyorsulnak, csökken a rájuk ható nyomás, ami tovább gyorsítja a párolgást.
Talán még az is közrejátszik, hogy a vízcseppek körüli meleg, párás levegő az apró vízcseppeket felfele hajtja, de szerintem csak minimálisan. Bár ki tudja.
Cáfoljatok meg, ha tévedek, csak leírtam, ami az eszembe jutott.
És bizonyíték arra, hogy nem kamu a videó:
Az utolsó másodperceknél, amikor a lány kiönti a kancsóban lévő maradék vizet, majd az égbe röpíti, szépen lehet látni, ahogyan a kancsóból ill. bögréből száll fel a gőz, majd szépen kezd eltűnni. Ekkor visszaérkezik az eléggé magasra röpített forró “gőzfüggöny” (nekem a C&C Generals GLA Scud Stormja ugrott be hirtelen, de én beteg vagyok), ami felmelegíti a már “eltűnt” korábban felszállt gőzt. Tök szépen beörvénylik. 🙂 Vagy egy adobehuszár nagyon ráért.
De egyébként sem értem, miért merült fel, hogy esetleg kamu? 🙂
Ja, és siet az órád. 🙂
http://www.youtube.com/watch?v=_6_lJYj4GX4
Ennél a videónál látszik,hogy nem “alakul” át az összes víz.
Egy része simán(víz formájában) ér földet.
Nézd figyelmesen!
http://www.youtube.com/watch?v=xOVZV6DxaRs&feature=fvst
Itt pedig van hideg és forró víz is.
Ugyanannyi mennyiségű víz,ugyanolyan hideg idő,ugyanaz az ember…
Akkor egy kis matekosabb megközelítés a kételkedőknek:
ha az adott anyagmennyiséget megfelezzük, akkor a térfogata (és vele együtt a hőmennyiség is) nyolcadára csökken, a felülete viszont csak a negyedére. Ha gyorsan eloszlatjuk a levegőben, mondjuk egymilliomod résznyi részecskékre úgy, hogy a részecskék között elég mennyiségű hideg levegő legyen, akkor kb. egymilliószor gyorsabban hűl le még akkor is, ha a párolgást kihagyjuk a buliból.
Ráadásul a 100°C-os víz elpárolgása kb. ötször annyi hőt von el, mint a 0°C-ról 100°C-ra melegítés.
tegnap elolvastam az angol cikket a Mpemba hatásról, és a történeti visszatekintőben szó nem esett “dobált” vízről. Mpemba kísérleteiben hűtőbe tette a vizeket, és úgy is a forró víz nyert. Ehez nyílván hozzá lehet tenni RobiLaci és a fentebb elhangzott gondolatokat, csak mint észrevétel írom, hogy még mindig túlbonyolítottnak tartom ezt a megközelítést.
@JOE90210: nagyon jó, hogy összehasonlítja a hideg-meleg vizet, itt pl látni, hogy a forró víz-darabkáknak az a része is megfagy, ami nem vált köddé. Hopp! 🙂
Akkor most gőz is képződik?
Hát ez nem igaz te mostanában nem akarsz videót csinálni csak mondom, hogy fél éve nem volt rendes videó! Hogy gondolod, hogy ebből fenn lehet tartani egy oldalt, bocs hogy őszinte voltam!
Mikor lesz NORMÁLIS szertár videó???
@kla1997: hát milyen pofátlan vagyok! az elmúlt szorgalmi időszakban munka mellett valóban csak kéthetente volt videó, nem úgy, mint régen (amikor még temérdek időm volt egyetemistaként) heti egy. vizsgaidőszakban amúgy is nagyon ritkán szokott lenni. most, hogy gallyra ment a gépem, és már alkatrészenként hordom szervízbe, és így sincs meg a hiba, egyáltalán nem tudok vágni. amennyire tudom, próbállak kárpótolni titeket ezekkel. kedves kla1997! nem próbálsz esetleg megcsinálni hetente egy igényes videót? nézzük meg, meddig jutsz. bocs, hogy őszinte voltam.
@Gabi: mihelyt végre lesz gépem, amivel tudok vágni. egyelőre nincs. a szervízben állították, hogy kutyabaja. otthon összeraktam, továbbra sem megy. nincs fölös kétszázezrem, hogy vegyek egy újat. ez van. mihelyt lesz gép, lesz videó.
@RbLc: Bedugtad a géped a konnektorba? A konnektorban van áram? Nincs vízér fölött a gép:?
Ha megjön a hideg idő, ezzel a kísérlettel egy kalap alatt a jégbuborék-fújást is érdemes kipróbálni.
http://www.skipweasel.pwp.blueyonder.co.uk/freezebubbles/album/
@Ügyfélszolgálat: áááááá, tényleg. most, hogy felkapcsoltam a hosszabbítón a billenőkapcsolót, már megy is a gép. =))) a vízeret meg megcsapoltam. =)
nagyon jók a jégbuborékos képek. pár kollégám szokott ezzel kísérletezni, de elég nehéz az elmondásuk szerint. én még nem próbáltam.
@Zsiros László Róbert: vagyis ők azt szokták, hogy lufiban kevés vizet óvatosan folyékony nitrogénben fagyasztanak, majd lehámozzák róla a lufit. így egy üreges jéggömböt kapnak. elvileg héliummal is meg lehet csinálni, és az felemelkedik. (szappanbuborékot már én is próbáltam nitrogén fölött fagyasztani, de nem nagyon sikerült soha megtartani a gömb formát: többnyire szétpukkant, és egy félgömbhéj maradt vissza. =)
@RbLc: Ha tényleg az a baj, hogy nem tudod megvágni a videót, szabadidőmben szívesen segítek. Ha a videó elkészítésével van gond, akkor brühühű.
@Gyuri: Vagy a víz egy része gőzzé válik, amitől megfagy a másik része, és utána a gőz is megfagy (a folyékony halmazállapoton át)?
Már nem kell sokat várni a hidegre.Február 2-án reggel -8 fok lesz.Reméljük ez is elegendő lesz.Infó:www.idokep.hu
Némileg összefoglalva az eddigieket:
-Nem szabad elfelejteni, hogy a forró vízcsepp hőmérséklete mindenképpen előbb szobahőmérsékletű lesz, merthogy ilyen a számegyenes, hogy a 99 és a -1 között van a 18. Tehát a magyarázatnak számot kell adni arról, hogy az a szobahőmérsékletű vízcsepp, ami korábban forró csepp volt, miben különbözik az eleve “szobahőmérsékleten született” csepptől.
-A fagyban kilöttyentett forró víz két esettel hasonlítható össze (hogy egyszerre csak egy dolgot változtassunk). A kánikulában kilöttyentett forró vízzel és a fagyban kilöttyentett szobahőmérsékletű vízzel.
-A kánikulához viszonyítva furcsa, hogy a fagyban több víz párolog el – kevesebb esik vissza. Ez magyarázható azzal, hogy a fagyban kisebb a páratartalom, tehát intenzívebb a párolgás-
-Abban mi a furcsa, hogy a hideg vízhez képest mi történik? Több párolog el a forróból? Nyilvánvaló. A gőz (=köd) megfagy? Hát nagy hidegben van ilyen. Talán az nevezhető furcsának hogy a forróból keletkeznek apró, de azért rövid időn belül leeső (jég) darabok is. (Én nem tapasztaltam, nyilván nem volt elég hideg).
Ennek valószínűleg több oka van. A forró víz apróbb cseppekre porlad, mint a szobahőmérsékletű (viszkozitása csak harmada, és felületi feszültsége is 16%-kal kisebb), majd ezekből a kisebb cseppekből arányaiban több el is párolog (a magasabb hőfok miatt), tehát jóval kisebb cseppek lesznek, mire szobahőmérsékletre hűlnek. A kisebb csepp pedig könnyebben áthűl, (nagyobb az egységnyi tömegre vetített hőátadó felszín) és tovább is, mert lassabban esik.
Lehetséges, de nagyon hideg kell hozzá. Láttam már olyan videót ahol az Északi-sarkon élő emberke forró teával csinálta ezt és működött. -40 fok volt és előtte ivott a teából, tahát a csalás esélye kicsi.
@Gyuri: ?
Sziasztok!
Nem okoskodni akarok, de nem ezen az elven működik az, ha folyékony nitrogénbe forró vizet öntünk? Én az AtomKI-ben láttam először ezt a kísérletet és a hozzászólásokat olvasva rögtön az ugrott be.
Kedves Szertárosok!
Kérlek látogassátok meg a http://jokiserlet.blogspot.com/ oldalt és válaszoljatok a hét kérdésére. (természetesen, csak ha tudtok:)
Üdv:
imrefegyver
@imrefegyver: Tisztelt Tanár Úr! A kérdése valóban nehéz volt! Azonban a blogja tartalmát tekintve gratulálnom kell. De azért megvan a konkurencia! Roli nevére kattintva meg lehet csodálni. Heti rendszerességgel.
@kismester:
Nem az én blogom, hanem a kis osztályom néhány tagja futtatja eddig töretlen lelkesedéssel.
A kérdés valóban nehéz (iróniamentesen írom), és tényleg várjuk rá a választ!(egy egész fizikaórát ennek a bizonyítására áldoztunk)
Láttam a blogotokat!
Rendszeres látogatója leszek
, nagyon várom a kísérleteket, és sok sikert kívánok hozzá, kitartást,türelmet.
@imrefegyver: Köszönjük a jókívánságokat. Reméljük, ha ugyan nem is ilyen mennyiségben, de legalább biztos heti rendszerességgel tudjuk az anyagot leadni. Tényleg. A kérdés viszont nem értem, miért nehéz… Nem a súlyukat kéne összehasonlítani?
@imrefegyver: Elég nehéz válaszolni, mert egyik, ott felsorolt regisztrációm sincs, névtelenül meg nem lehet. Úgyhogy itt válaszolok:
(arra a kérdésre, hogy 1kg vas vagy 1 kg toll könnyebb-e)
1 kg tömegű, vagy 1 kg súlyú?
Ez szerintem túl könnyű, kitaláltam egy nehezebb kérdést:
köztudomású, hogy a liftben ha mérlegre állunk, akkor ha a lift felfele gyorsít vagy lefele fékez, akkor nagyobb súlyt mutat a mérleg.
Tegyük fel, hogy van egy húszdekás meg egy tízdekás súlyunk. A húszdekásra egy héliumos lufit kötünk, annyit, és annyi egyéb súlyt, hogy végeredményben a lift nyugalmi helyzetében ugyancsak tíz deka lesz a súlya.
Ha ezután felfelé gyorsít a lift, vagy lefelé fékez, akkor egyformán nő-e a két mérleg által mutatott súly?
Segédkérdés: fékező-kanyarodó kocsiban merre mozdul el a benne lévő héliumos lufi?
@Csavarhúzós: vagy amit egy kollégám kérdezett régen (viccből): “a héliumos palack akkor nehéz, amikor üres?” =)
@Csavarhúzós:
Szia!
A válaszadás nem regisztrációhoz kötött, emailra várjuk a vélt helyes megoldásokat. Köszönöm, hogy foglalkoztál a kérdéssel. Jó a visszakérdezés, felér egy fél helyes válasszal:) Engedd meg, hogy a szerintünk helyes választ még ne közöljük.
A te kérdésed is nagyon gondolkodtató, egészségesen összetett: péntekig haladékot kér/ek/ünk:)
@Zsiros László Róbert:
haha:D
A jelenség háttere a következő lehet:
A forrásban lévő víz közelebb áll a légnemű halmazállapothoz, mint a szobahőmérsékleten lévő. Persze azt tudjuk , hogy a víz felülete párolog szobahőmérsékleten is, de 100 Celsiuson (és normál légköri nyomáson)már a víz belsejében is megindul a párolgás, a folyadékban a kohéziós erő nagyon lecsökken. Amikor a tartóedényéből kiszórjuk a mínusz fokokba a forró vizet, a hirtelen hideg lehűti a vízgőzt és annak a kicsapódását látjuk.
@Gomildi: Az hogy nem látszik a lehelete semmit sem jelent, ha kicsit lehűl a szervezetünk a belélegzett és a kifújt levegő között nincs nagy hőmérséklet különbség.
@Csavarhúzós: 1 kg súly nem létezik!.. (gramm az tömeg mértékegység. )
@Csavarhúzós, fegyverimre&Keo: Bizony, az első dolog, amit megtanultunk anno fizikából, az volt, hogy a súly erő, és egységben az erő 1N ( 🙂 ) ami közelről se, távolról se 1g, pláne nem 1kg…
Akkor 9,81N, vagy 9,81kgms^-2
Nem tudjuk, hogy azonos korulmenyek kozott, azonos modon kiontott hideg vizzel mi tortent volna.
Igy nem is mondhatjuk, hogy a meleg viz gyorsabban hult/fagyott, nincs osszehasonlitasi alap.
@vaskalapos:
JOE90210 szerint:
2011. január 20. csütörtök – 22:08
http://www.youtube.com/watch?v=xOVZV6DxaRs&feature=fvst
Itt pedig van hideg és forró víz is.
Ugyanannyi mennyiségű víz,ugyanolyan hideg idő,ugyanaz az ember…
Sziasztok!
Ma reggel -7 fok. Egy bögre forró vizet feldobtam 2-3 magasra, és kb. 2/3 része hóvá változott. Tehát működik. 🙂
@imrefegyver:
Sziasztok!
Továbbra is várjuk a hét kérdésére a megfejtéseket, és hogy fokozzuk az izgalmakat a helyes megfejtők között egy Albert Einstein emlékívet sorsolunk ki!
Ma reggel megcsináltam ezt a kísérletet.
A jokiserlet.blogspot.com-on meg tudjátok nézni az eredményt.
@donkamate: THX 😀
Megcsináltam itthon:D forró vízzel és nagyjából sikerült némi víz esett le a földre de egész mutatós volt
Szerinem nincs itt semmi rejtélyes. Elég csak a kondenzcsíkokra gondolni, amit a repcsik eregetnek. A jelenség szinte ua, de ott nem egyészen fagy megy a cucc, bár valamennyi jégkristálytartalma lehet a dolognak. Miért csak valamennyi? Mert a levgő nedvességtartalmával dolgozik csak, ami nem 100% víz.
A baromi meleg füstgázból kicsapódó víztaratalom alacsony nyomáson találkozik a -50-54 fokos levegővel 12 km magasan.
Akkora fos már ez a blog. Szerintem tiszta szánalom, ahogy ígérgeted, hogy lesz új videó, lesz persze…
De érted, akkor legalább ne lenne oda írva a cikk végére, hogy “(Update a számítógép projekthez: ma sikerült végre beadni a gépemet szervízbe, remélhetőleg meg tudják javítani, és akkor jövő hét végén jön végre az új Szertár videó is.)”
Röhej ez az egész. Kár hogy az utóbbi 2 évben így szétcsesződött az oldal, ha ilyen kínszenvedés akkor lehet le kéne zárni a blogot, megköszönni a nagyérdeműnek mert ahogy ez most “üzemel”, az vicc kategória.
Meg ha van videó is egyszer-egyszer, látszik, hogy csak görcsből teszed fel, semmi kedvtelés, vagy öröm nincs benne. Nagyon átjön!
Kár volt megnyerni azt a Goldenblogot, azóta szállt el így az egész, veled együtt!
Jah tudom… Majd jövőhét szerdán…
@majd holnap…: Szia! Köszi az észrevételt. Nem tudom, hány éves vagy, mivel foglalkozol, mennyi szabadidőd van. Csak saját helyzetemből tudok kiindulni. Számomra furcsa az észrevételed, hogy a Goldenblog óta szálltam volna el a bloggal együtt. Sosem tartottam a Szertárt “igazi” blognak. De ezt millió helyen elmondtam már. Ennek ellenére persze megtiszteltetésnek vettem a díjat, de nem tekintettem valamiféle mérföldkőnek. A leszállóág és a Goldenblog közötti kapcsolat talán azzal magyarázható, hogy nem sokkal később állandó munkahelyem lett, vége lett az egyetem melletti “korlátlan” szabadidőnek, és a magánéletem is olyan irányba indult (szerencsére), hogy már nem csak a saját szabadidőm beosztására kell figyelmet fordítanom.
Amikor videót csináltam, sosem éreztem görcsölésnek. Mindig szívesen csináltam őket, mint ahogy alig várom most is, hogy újra csinálhassak. A heti számítógépes update-ek is ezt a reményt fejezték ki. Végre megvan a hiba, végre mindjrát nálam van újra a gép, stb. Aztán jött a pofára esés, hogy a hibát nem találják, így javítani sem tudják. Munka, magánélet és egy egyetemi levelező mellett a videót talán még be tudnám vállalni, de az a nyűg, hogy a számítógép után másszak, szervezzem, csináljam, már nem fér bele. Ha lesz egy kis szusszanás rövidesen, újra elviszem szervízbe… (Tudod, kicsit nehéz megcsinálni egy munkahelyen, hogy “bocs, ma később jövök be, mert a hobbiprojektemhez kéne a gép, és a szervíz akkor nyit, amikor a munkaidőm kezdődik…)
Bezárhatnám a Szertárt, valóban. Úgy ahogy van. De egyrészt nem tudom, mi értelme lenne, hogy a már meglévő anyagokat elérhetetlenné tegyem, másrészt már korábban jeleztem több fórumon, hogy a Szertárt sokáig nem fogom tudni a “blogszerű” formájában üzemeltetni. Épp az időhiány miatt. De azóta is csinálom a különféle ismeretterjesztő projekteket. Ezek persze nem annyira érzékelhetőek közvetlenül, mint egy hetente érkező új videó. (Viszont ezek is rengeteg időt elvesznek.)
Volt olyan (naiv) elképzelésem, hogy meg lehetne csinálni valamikor egy néhány napos Szertár workshopot, ahol azok jönnének, akik videókat csinálnak. Hasonló minőségben, mint a Szertár “jó korszakából” származó videók. És egy kis csapat készítené innentől kezdve a videókat az oldalra.
Aztán jött a vendégvideós projekt. Ezt sem sikerült úgy kiforralni, ahogy szerettem volna. De annyira nem reménytelen.
És, ha megengedsz egy személyesebb megjegyzést a végére: a Szertár egy önkéntes projekt. Te semmit nem adtál hozzá, viszont most, ha jól értem, azt kéred rajtam számon, hogy hogy van pofám ahhoz, hogy nem viszem ugyanolyan színvonalon azt a munkát, amire eddig én áldoztam nem kevés munkaidőt, nem kevés energiát, és nem kevés pénzt (tudod, a kamera pénzbe kerül, a számítógép pénzbe kerül, ha volt offline, azokon eddig még mindig több tízezret buktam, gyakran meg kellett vennem a kísérlethez használt anyagokat/eszközöket, előtte előkísérletek során a sokszorosát használtam el az anyagoknak, stb – persze amikor lehetett, igyekeztem támogatót szerezni, de az újabb munkaidő, stb…). Ezek után kicsit furán hat, hogy én görcsölök azon, hogy fel kell tenni egy videót. Ha görcsölnék, valószínűleg nem áldoztam volna ennyit rá.
Nem tudom, mikor lesz a következő adag videó. Igyekszem (nem görcsölve), minél hamarabb feltölteni újakat. Volt, aki felajánlotta, hogy mehetek hozzá vágni, de nehéz összeegyeztetni az időket. Ha úgy érzed, addig ne nyitogasd meg a Szertárt. Add hozzá RSS-hez, és ha lesz új videó, úgyis jelzi.
“Ha nem tetszik, el lehet innen menni!”
@majd holnap…:
A hozzászólás a szerzőt minősítette…
Akkora fos már ez a blog. Szerintem tiszta szánalom, ahogy ígérgeted, hogy lesz új videó, lesz persze…
De érted, akkor legalább ne lenne oda írva a cikk végére, hogy “(Update a számítógép projekthez: ma sikerült végre beadni a gépemet szervízbe, remélhetőleg meg tudják javítani, és akkor jövő hét végén jön végre az új Szertár videó is.)”
Röhej ez az egész. Kár hogy az utóbbi 2 évben így szétcsesződött az oldal, ha ilyen kínszenvedés akkor lehet le kéne zárni a blogot, megköszönni a nagyérdeműnek mert ahogy ez most “üzemel”, az vicc kategória.
Meg ha van videó is egyszer-egyszer, látszik, hogy csak görcsből teszed fel, semmi kedvtelés, vagy öröm nincs benne. Nagyon átjön!
Kár volt megnyerni azt a Goldenblogot, azóta szállt el így az egész, veled együtt!
Jah tudom… Majd jövőhét szerdán…
Mondjuk az a vicces, hogy nem én írtam be még egyszer. Csak talán valaki egyet értése képen jelezte.
@Zsiros László Róbert: Jó,Jó értem én, de nem olyan mint volt, elveszett az a kezdeti lelkesedés.
Na, megcsináltam, most éppen -15fok volt errefelé.
A feldobott forróvíz után maradt egy gõzfelhõ — pont úgy nézett ki és olyan hangja volt, mint a videókon –, de a víz (egy része) is tovább repült 😉
Lehet, hogy kell a -20 a rendes hóképzõdéshez. 😉
Azért persze faszául néz ki így is.
csinálj létszi házikésérletet amit akár otthon is megtudok csinálni kéne fizika órára jővőhétre (2013.XI.13-15) Előre is köszi (amit egy 7ikes is megtudna csinálni a tanteremben)
@gréta horvááth: Szia! Szerintem elég sok olyan kísérletet találsz a Szertáron is, ami megfelel a követelményeidnek. De ha esetleg mégsem, a Google a barátod. =)