A kelő nap sugarai
September 12, 2013
Miért piros a napfelkelte/naplemente? Miért nem ibolyaszínű az ég? Komoly kérdések ezek.
Az elmúlt napokban a munkahelyemen egy sor optikai jelenséget vettünk át a kollégáimmal. Ennek a beható kivesézésnek ereményeként született a mostani webizód.
Kevéssé kísérletes. Inkább egy kis agytorna: ti milyen választ adnátok a kérdésekre? És hogyan kérdeznétek vissza? Na nem úgy trollkodósan-kötözködősen, hanem építő szándékkal, hogy ne maradjon lyuk a tudás foszló szövetén?
About The Author
RbLc
14 Comments
Kontra kérdések:
-miért gondoljuk, hogy a napfényben a látható elektromágneses spektrum minden hullámhossza egyenlően oszlik meg?
-miért gondoljuk, hogy a receptor (az emberi szem) ugyan olyan érzékeny az érzékelt hullámhosszakra?
-mi a zöld villanás/sugár?
-Hányféle kék az ég?
-Milyen iránytűje volt a vikingeknek?
-Miért nem kék a holdfény?
*addendum: milyen színű az ég egy kutyának, egy madárnak, egy méhnek, és egy polipnak? 🙂
@Keo: zöld villanás? most hallottam róla először. egy hónapja szinte minden reggel kint vagyok a parton és nézem a napfelkeltét, de nem tűnt fel eddig.
Be akartam tenni a végére még egy kutyás képet (mármint hogy hogy látja Kumisz, de már nem foglalkoztam vele). =)
A kék színe az amiatt van, hogy a légkörben lévő oxigén a kék színt engedi főként át, azt nem nyeli el.
A vörös pedig a vastagabb légrétegen áthatolás miatt van, ekkor pedig a vörös, melyet főként nem nyel el.
Chuck Norris egyszer ütött mellé.Azóta kék az ég…
http://www.csodak.abbcenter.com/?id=15210&cim=1
Itt a megoldás.
Jó a link, csak éppen a miért nem lila az ég kérdéskör mellett megy el nagy ívben. 🙂
A gyakorikérdésekről:
” A Természettudományi Közlöny 1897-ben ezt írta erről egy Spring nevezetű természettudós megállapításai alapján: “A napsugarak, miután a Föld felszínébe ütköztek, minden irányban visszaverődnek. A visszavert sugarak azután keresztül kasul járják a légkört, többé-kevésbbé sűrű rétegeiben egymással találkoznak és a merőleges iránytól mindinkább eltérnek; végre az utolsó rétegekbe beleütköznek, de olyan tompa szög alatt, hogy e rétegeken már nem hatolhatnak keresztül. Íme, ezzel létrehozzák a teljes visszaverődés jól ismert tüneményét és csak azután térnek vissza hozzánk, mikor már sokkal tetemesebb utat tettek meg a légkörben, mint a közvetlen napsugarak. Szemünk tehát, azokat a sugarakat fogja fel, melyek az ismeretlen régiókban való utazás után érkeznek hozzánk és valódi légtükrözés következtében elhozzák a hatalmas légkör összes rétegeinek színét.”
Szerintem egész korrekt válasz.
Éjszaka miért átlátszó az ég még teliholdkor is? Az űrből nézve miért átlátszó a légkör nappal is? Párás időben a nem is olyan messzi hegyek miért kékek, és műholdról miért zöldek? Vagy csak a szép időben készített műholdképeket publikálják?
Helló!
Sok videód megnéztem már az utóbbi héten, és meg kell hogy mondjam ebben a pár órában úgy érzem, többet tanultam használható dolgokat, mint amit abból, amit az egyetemen tanítottak 7 félév alatt.
A sörös üveg alja letörik kísérletnél meglepődtem, ugyanis úgy tudtam, hogy vízzel nem működik, mert a vízben nincs meg valami, ami a sörben van. Ebből következik, hogy sörrel működik a dolog. Amikor rácsapsz az üveg szájára a nyomás hatására a sörben lévő buborékok a palack alján kiválnak. Ekkor erre a részre levegő/gázok kerül(nek). (kesztyű nélkül is sikerült, de a biztonság érdekében én is ajánlom.) Amikor a folyadék elindul lefelé az olyan erővel csapódik az üveg alsó falához, hogy az elreped és letörik. Vízzel még nem próbáltam de sörrel nem nehéz megcsinálni. Azt tapasztaltam, hogy szilánkmentesen tört. Simán végighúzhatom az ujjam mind az üveg alja, mind a letört darab felszínén, nem vágja el az ujjad.
Köszönöm a sok tudást, további jó kísérletezést. (Szereztem neked pár feliratkozót :P)
@Barack: Köszi szépen! =)
Szerintem igazából Doppler bácsinak van köze hozzá.
Reggel “közeledünk” a naphoz, (befordul a föld), és így a kék spektruma felé tolódik, napközben “normális”, este meg távolodunk, így a vörös felé tolódik.
Azért nincs lila (ibolya), mert az a kék és vörös keveréke lenne.
Nahát, vannak új videók? Pótoltam is mindjárt a harmonikus karácsony óta megjelent anyagokat. Oké, hogy ez is lassan egy éves, de úgy látom, a választ még nem foglaltad össze, és ez a bejegyzés is még az első oldalon van, úgyhogy nem késtem le semmiről. 🙂
Szóval. Légkör nélkül az ég fekete lenne, de a levegő molekuláin a fény mindenféle irányban szóródik. A fehér napfényben a teljes spektrum benne van, de legjobban a rövid hullámhosszú ibolya és kék fény szóródik. A kék fény intenzitása kb. 16-szorosa a vörösének, ezért nappal teljesen az dominál.
Érdekesség, hogy az ég “kékje” valójában sokkal világosabb a szivárványban lévő kék színnél. Ez azért van, mert a légkör elég vastag, és a “tiszta kék” szín nagy része már hamarább kiszóródik. Magas hegyről vagy repülőről az ég kékje sokkal sötétebb.
Reggel és este a laposan beeső fény sokkal vastagabb rétegen megy keresztül, így a spektrum rövid hullámhosszú komponensei teljesen kiszóródnak, és már az alacsony intenzitású vöröst nem nyomja el semmi. Szennyezett levegőn keresztül (szmog, vízpára, por) még a nappali ég színe is átmehet bíborba vagy vörösbe. Nem véletlenül többnyire vörösek a figyelmeztető jelzések is: ez jut el a legmesszebbre.
Kísérlet: egy akvárium vizébe önts egy kis tejet, és világíts rajta keresztül erős fehér fénnyel. Oldalról szépen látni a kiszóródó komponenseket, és hogy a vörös jut el a legmesszebb.
A végére egy kis kötözködés: Miért mindig amerikaiul számolsz az ujjaidon? Talán nem lényegtelen a kérdés, hiszen a Becstelen brigantik óta tudjuk, hogy ezen akár emberéletek is múlhatnak. 🙂
Üdv!
Taffer hozzászólása teljesen megállja a helyét, emiatt nem fogom ismételni. Arra a kérdésre, hogy miért nem lila az ég a napfény spektrumát megnézve úgy tűnik a kék fény intenzitása annyival nagyobb, hogy ez kompenzálja a fényszóródás hullámhossz függését.